Dr. Fábry Kornél: Róma, Párizs, vagy Kaposfüred? Hát Kaposfüred!
Csütörtökön este kimentem Kaposfüredre, és meglátogattam a helyi plébánost, Fábry Kornélt, hogy meséljen nekem az életéről. Aztán leültünk, és ahogy beszélt, hamar kiderült: nem szokványos élettörténet az övé. Hosszú és izgalmas út vezette őt Kaposfüredre.
1972. október 22-én születtem Budapest belvárosában, az V. kerületben nőttem fel, egy ötgyerekes katolikus család negyedik gyerekeként. Szüleim gépészmérnökként és műszaki szerkesztőként dolgoztak. Az óvodát és az iskolát ott, Budapesten jártam még. Gimnázium után szállodaigazgató akartam lenni, ezért a vendéglátóiparira felvételiztem, de oda nem vettek fel, majd a gödöllői agrár egyetem, agrár gépészmérnök francia szakfordító szakára, azonban csak fél évet maradtam. De legalább megtanultam traktort vezetni. Majd eldöntöttem, hogy tanár leszek és jelentkeztem francia szakra, de oda sem vettek fel, így elmentem az Országgyűlési Levéltárba dolgozni. Később sikerült bejutnom francia szakra az ELTE-n és két év után olasz szakra is akartam menni, de ekkor a jó Isten utánam nyúlt és elküldött teológiára.
’95-ben Magyarország egyik delegáltjaként voltam Manilában, a Fülöp-szigeteken, ahol négy és fél millióan voltunk fiatalok a nagy misén II. János Pál pápával. Onnan már úgy jöttem haza, hogy a hivatásomat megkaptam. Az volt az érdekes, hogy az akkori kedvesem később mondta nekem, hogy amíg én kint voltam a Fülöp-szigeteken, azt mondta az anyukájának:
Figyeld meg, Kornél hazajön és pap lesz!
Aztán valóban így lett. Amikor kimondtam: „Igen, jövök!”, 22 éves voltam.
A családom örült, amikor megtudták, hogy pap leszek. A testvéreim nagycsaládosok. A négy testvéremnek összesen 14 gyereke van, tehát helyettem is „dolgoztak”.
A Kaposvári Egyházmegyét választottam, hiszen nagyon sok jelet kaptam a Jóistentől. Az út azonban úgy indul, hogy Pesten, a Pázmányon végeztem öt évig a teológiát, majd 2000-ben felszenteltek, és ezután az Emmánuel Közösség tagjaként Párizsban tanultam még egy évet, aztán Kaposváron a Szent Imrében voltam két évet káplán, ezt követően pedig püspök atya azt mondta, hogy tanuljak tovább és elküldött Rómába. Ott, Isten segítségével, öt év alatt sikerült szereznem egy szaklicenciát meg egy doktorit. Amikor onnan hazakerültem 2008-ban, Püspök atya Kaposfüredre helyezett. Azt szokták kérdezni, hogy mi jobb hely: Róma, Párizs, vagy Kaposfüred? Mindig mondom, hogy Kaposfüred! Szeretek itt lenni, engem is szeretnek, és én is szeretem az ittenieket.