Európai uniós szilánkok

Sokat írunk, beszélünk az Európai Unióról. Nemcsak itthon, Nyugaton is téma, hogy elbürokratizálódott a szervezet, amelynek célja a gazdasági együttműködés és a belső béke megőrzése. Ami a bürokrácia leépítését illeti, ott nagy fogadalmak köttettek, hogy most aztán ennek vége. Ebből az lett, hogy 2025-ben még soha nem látott rendeletözön zúdult Brüsszelből.

A Bizottság 21 irányelvet, 102 rendeletet adott ki, és 137 egyéb jogi aktust, valamint 1196 végrehajtási utasítást fogadott el – írja egy most megjelent tanulmány. Vagyis 1456 „ukázt” rendeltek el egyetlen év alatt (!) a tagállamok felé. Elképesztő.

Ez pontosan mutatja a „nagyok” alapvető célját: amilyen gyorsan csak lehet, központosítani, hogy ezen az úton megteremthessék az Európai Egyesült Államokat. Ezt szeretné a DK, élén Dobrev Klárával. És kétségeink ne legyenek: a Tisza Párt új külügyese, Orbán Anita – nyilatkozatainak stílusa alapján számomra a lengyel Sikorski magyar változata – hasonló álmokat ringathat, hiszen ő is a Soros-körökből érkezett.

Hogy milyen agresszíven képzelik el az unió központosítását, arra jó példa az Európai Néppárt (ennek tagja a Tisza Párt) vezetőinek zágrábi ülésén elhangzott kijelentés, amelyet Merz kancellár tett. „Úgy gondolom, hogy fokozatosan el kell érnünk, hogy a kül- és biztonságpolitikában többségi döntés legyen” – majd pökhendien hozzátette: „Nem lehet, hogy mindig az utolsó határozza meg a tempót.”

Ízlelgessük csak ezt a mondatot, ezt a fellengzős, nagyképű kijelentést, amely pontosan bemutatja a kancellár nyugatnémet gőgjét. És itt a „nyugatnémet” nem véletlen. A „Wessis” Merz – ahogy ezt a keletnémetek mondják – a valamikori NSZK tipikus képviselője. Ők így állnak ma az unió kis országaihoz.

A másik két némettel, Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel együtt mindent elkövetnek azért, hogy az „utolsóknak”, vagyis a kis országoknak ne lehessen vétójoga. Például abban a kérdésben sem, hogy háborúba menjünk-e, vagy sem. Ehhez nekünk „csak egy kicsi szuverenitásról kellene lemondani”, ahogyan Magyar Péter is jelezte, mit tenne, ha kormányra kerülne. Elfelejthetnénk mindent, ami magyar érdek.

Erről a vétójogról nem mondhat le egyetlen ország sem, amely nem akar a „nagyok” táskahordozója, alattvalója lenni. Ezt mutatja az ukrajnai helyzet is. Merz és nyugati vezetőtársai szerint az Unió már háborúban áll, és „még nem vagyunk felkészülve az ukrán békére”. Ezért a Trump-féle béketörekvéseket le kell lassítani.

Ha belegondolunk ebbe a mondatba, és számtalan nyugati katonai vezető nyilatkozatába, akkor inkább így kellene fogalmazniuk: „még nem vagyunk felkészülve egy Oroszország ellen indítandó háborúra”. Ezek ellen minket csak az védhet meg, ha olyan kormány marad Magyarországon, amely már bizonyította, hogy képes ellenállni, és képes kimaradni ebből az őrületből.

Európai uniós szilánkok – írtam a címben. Sajnos lassan ezek már nem szilánkok, hanem a bőrünkbe hatoló lándzsaszúrások. Szerencsére április 12-én – voksainkkal – tiltakozhatunk ellenük.

 

Illusztrációs képünket a Chat GPT készítette.