Európa meztelen

Olvasom a Tisza Párt külügyekért felelős politikusának nyilatkozatát, miszerint esetleges miniszterként számára a fő irány az lenne, hogy Magyarországot „egyértelműen és véglegesen” a nyugati szövetségi rendszerben kívánná megerősíteni – az Európai Unióban és a NATO-ban megbecsült, együttműködő partnerként. Szép szavak. A NATO-ban ez ma is működik. A gond az Európai Unió külpolitikájával van. Ezt két igencsak vitatható szereplő, Ursula von der Leyen és Kaja Kallas igyekszik meghatározni.

Jóllehet az EU alapokmánya szerint a külpolitika tagállami hatáskör, az ukrajnai háború óta az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a külügyminiszterek tanácsa is rendkívüli módon aktivizálódott. Manapság szinte mindent – az európai versenyképességet, sőt még az imádott klímapolitikát is – háttérbe szorította a külpolitika. Putyin váratlan háborújára, Netanjahu gázai fellépésére vagy Trump venezuelai és grönlandi nyomulására Brüsszel szinte kivétel nélkül téves válaszokat adott, és ad ma is. Ukrajna ügyében az uniós diplomácia elzárkózott Oroszországtól, Gáza kapcsán a palesztinok mellé állt, Trumpnak pedig úton-útfélen igyekszik keresztbe tenni. Mindezt a közel nyolcvan éve kialakult euroatlanti szövetség felrúgásával – annak a szövetségnek a rovására, amely nyolc évtizeden át biztosította Európa békéjét.

Számunkra az a kérdés, hogy a Tisza Párt valóban komolyan gondolja-e: ezzel az uniós külpolitikával akar „végleges” együttműködést. Ha igen, akkor a magyar érdekek képviselete visszasüllyedne a szocialista Kovács László vagy Göncz Kinga nevével fémjelzett, „merjünk kicsik lenni” típusú külpolitikához. Az ő idejükben nem volt tömeges migráció, nem volt európai háború. Akkor még „belefért” a szolgaian alkalmazkodó magatartás. Szijjártó Péter, a Fidesz jelenlegi külügyminisztere ezt ma már nem teheti meg. Nincs békesség a világban. Ha mégis megtenné, le kellene válni az orosz energiáról, fel kellene rúgni a kapcsolatainkat Oroszországgal, Izraellel vagy Donald Trump Amerikájával. Követni kellene Kaja Kallas katasztrofális elképzeléseit, illetve azokat az agymenéseket, amelyeket a Tisza Párt uniós frakcióvezetője, Manfred Weber nemrég nyilatkozott: „Azt kívánom, hogy katonáink az egyenruháikon az európai zászlóval – együtt az ukrajnai barátainkkal – biztosítsák a békét.” Vagyis: európai hadsereget küldene Ukrajnába. Ha Weber ezt akarja, a rá építő Magyar Péterék sem tehetnének mást. Menniük kellene a magyar katonáknak Ukrajnába. Az erősebbek ezt keményen kikényszerítenék. Mert – ahogy egy német mondás tartja – „ha nem akarsz a barátom lenni, betöröm a fejedet”. Ezt a fajta „demokráciát” próbálják évek óta Magyarországgal is érvényesíteni.

Magyar Péter és külügyese abban az illúzióban él, hogy az Európai Unióval behódolás nélkül lehet együttműködni. Illúzió a folyton hivatkozott nemzetközi jog is. Az ukrajnai háború pontosan megmutatta: Európa meztelen. Az Egyesült Államok nélkül semmire sem képes. Maradjunk inkább az Orbán–Szijjártó-féle külpolitikánál. Ha „véglegesen” együttműködnénk – ahogy a tiszások naivan gondolják –, a gyerekeink fejét a Dnyepernél törnék be. Európai zászlóval a zubbonyukon.

Nyitóképünk forrása: Orbán Anita Facebook-oldala