Macska- és kutyajaj

Szita Károly polgármesternek tökéletesen igaza van, amikor a Tisza Pártnak kidolgozott gazdasági tervről a következőket mondta: „a rendszerváltás óta nem látott mélységbe taszítaná Magyarországot, a magyar családokat, és visszahozná azokat a legsötétebb időket, amikor milliók számára a napi megélhetés, a napi betevő megszerzése volt a cél, nem pedig a saját otthon megteremtése és a gyarapodás.” 

Az ilyen balliberális akciókat egyszer-kétszer már kipróbálta Magyarország. Csak a csőd, az elszegényedés, a lemaradás sült ki belőle. Ha ez a megszorító csomag tényleg a Tisza gazdasági programja, akkor ez nemcsak a macskáknak és a kutyáknak ártana, hanem minden magyar család és polgár zsebének is.

Macskajaj van persze máshol is. Merz kancellár nagyon zokon vette, hogy Orbán Viktort Trump után Putyin is fogadta. Szerinte Orbánt nem hatalmazták fel erre az útra. Merz téved. Magyarország miniszterelnökének, hogy Washingtonba vagy Moszkvába utazzon, német felhatalmazásra semmi szüksége nincs. Ez a fennhéjazó magatartás teljesen eluralkodott a nyugati vezetőkön. Miközben a német és más világcégek tökéletesen megbíznak a magyar kormány politikájában, és sorra ruháznak be magyarországi leányvállalataikba, addig a politikai vezetés – élén Merz-cel – igyekszik minél negatívabb bélyeget sütni az országunkra, az ország vezetésére.

Tökéletesen elvesztették arrafelé a realitásérzéküket, és nemcsak velünk kapcsolatban. Ugyanígy semmit nem értenek az orosz–ukrán háború okairól és jelenéről, mint ahogy semmit sem értettek meg a tömeges migráció országvesztő hatásáról sem. Tanácstalanul állnak a saját belső megosztottságuk előtt. A volt NDK-s országrészekben a valamikori NSZK cégei azonnal felismerték az új piacot, míg a politika csak addig, amíg Kohlnak hívták a kancellárt. Ma a keleti tartományok – ugyanazt a hamis és hazug nyugati politikát, „demokráciát” érzékelve, mint mi, magyarok – elfordulnak a hagyományos pártoktól. A valóságot látó és kimondó alternatívához, az AfD-hez szavaznak.

Hasonló, a realitásokra fittyet hányó politikát láthatunk Franciaországban is, hogy az EU brüsszeli vezetőiről már ne is beszéljünk. Egy példa: Orbán Viktort keményen megszólták a török Erdogánnal való jó kapcsolatáért. „Autokraták” – írta a nyugati sajtó. A minap hirtelen beindult a német külpolitika is a törökök felé. Merz kancellár és Wadephul külügyminiszter is Ankarában járt. Mert geopolitikai kulcsszereplő lett Törökország. És út nyílik a türk országok energiapiacai felé. Azonnal elfelejtkeztek a kurd kisebbségről, az újságírókról, vagy az isztambuli polgármester bebörtönzéséről.

De térjünk vissza a Tisza Párt politikai és gazdasági programjához. Elég csak Magyar Péter beszédeinek ígéreteire gondolni. Tényleg van olyan jelentős választói réteg, aki ezt a brüsszeli, kétszínű politikát kívánná az országnak? Kétlem. Amit már kipróbáltunk, és nem ment, abból mi, magyarok tanulni szoktunk. Jövő áprilisig még van bőven idő mindezt alaposan végiggondolni.