Kerítés-felülvizsgálat

A kerítéseket általában a lakóhelyünk köré építjük, de léteznek másfajta kerítések is, amelyek igazában láthatatlanok, és ezekkel saját magunkat vesszük körül.

Ezeket a kerítéseket szeretném most kicsit górcső alá venni. A kerítés egyrészt megvéd a külső hatásoktól, de sokszor inkább gátol bennünket a kiteljesedéstől. 

Nem árt időnként elmenni a kerítésünkig, és kinézni rajta. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy elgondolkodunk például az elveinken… Mert egyes gondolatok, elvek, beidegződések képezik a mi saját kerítéseinket. Néha sikerül egész kerítésrendszert is kiépíteni magunk körül, ami igencsak megnehezíti a mindennapjainkat. És néha nem ártana túllépnünk önmagunkon.

Vannak szokásaink, beidegződéseink, aminek a hatására olyanokat mondunk, hogy „Én biztos, hogy nem tenném ezt (vagy azt).” Vagy: „Én ezt így szoktam.” 

Mikor rajtakapjuk magunkat egy ilyen gondolaton, nem árt néha felülvizsgálni.

Miért teszem ezt? 

Honnan ered ez a döntésem? 

Saját gondolatom ez, vagy mástól vettem át?

Nem árt megnézni, hogy egy elv, szokás, beidegződés időtálló-e még. Vannak olyan jól bevált szokások, amelyek egy idő után már nem szolgálják az elsődleges célt, és feleslegesek. Ezekkel csak terheljük magunkat. Ezek ott állnak előttünk kerítésként, és gátolják a szabadságunkat.
Észrevétlenül lehetünk a saját magunk által kreált cellánk foglyai. És persze mindezt feleslegesen…

Amikor már ledöntögettük a feleslegesnek talált kerítéseket, és szabadon tudunk áramolni a saját életünkben, akkor azért nem árt a kerítés másik célját is figyelembe venni, mármint azt, hogy védelemként is funkcionál.

Azt lenne ideális elérni, hogy szabadon élhessünk, viszont húzzuk meg a határainkat, hogy másokat meddig engedünk be az életterünkbe. Mennyire hagyjuk, hogy mások kérései, kívánságai befolyásolják a tetteinket, a döntéseinket, a létünket.

Nem egyszerű megtalálni ezt a határvonalat.

Amennyiben viszont dolgozunk rajta, sokkal kellemesebben élhetjük a mindennapjainkat…

Próbáljuk ki, megéri!