Megvan az énidőd?

Néha úgy tűnik, hogy az élet csak arról szól, hogy gürcölünk a mindennapi szükségleteink kielégítéséért. Igen, szólhat arról is, de én úgy gondolom, hogy másnak is bele kellene férnie.

Ha viszont akárhogy nézzük, nem szól semmi másról, mert mégsem fér bele semmi egyéb, akkor ott nincs meg az egyensúly. Ha valahol nincs egyensúly, akkor meg lehet nézni, hogy hol tolódott el valami egy téves irányba. Esetünkben munkánkért kapott fizetség az, ami aránytalanul kevés, vagy az igényeink azok, amik nem követik a zsebünket.

Hajlamosak vagyunk a fizetést okolni, mert az ember szívesen keresi magán kívül a hibát. De elindulhatunk belülről is: adott egy pénzmennyiség, amit a jelen munkánkért kapunk, és ehhez kellene igazodni. Meg kell gondolni, hogy tényleg kell-e a harmadik pár cipő, a második doboz cigaretta (vagy akár az első doboz kell-e), szükségünk van-e annyi élelemre, amennyit vásárolunk, és odafigyelünk-e vajon arra, hogy lekapcsoljuk a lámpákat, nem fűtjük túl a lakást. Ha mindezt végiggondoljuk, és elkezdünk másképpen élni, akkor talán beleférünk a keretbe.

Ha már túl vagyunk ezeken a kérdéseken, és nem költöttünk másra, csak arra, amire tényleg szükségünk van, de még így sem jövünk ki a rendelkezésre álló összegből, akkor elgondolkodhatunk esetleg a munkahelyváltásról, vagy egyéb bevételi lehetőségekről.

Igyekezzünk azért, hogy az élet ne csak a pénzkeresetről szóljon. Jó lenne, ha mindenképpen beleférnének a napba olyan tevékenységek, amik a lazításról, a feltöltődésről szólnak. Mindenkinek szüksége van egy kis énidőre.

Ha azt vesszük észre, hogy nincs időnk önmagunkra, és ez a helyzet huzamosabb ideig fennáll, akkor mindenképpen ajánlatos megkeresni a hibát az életmódunkban. Léteznek olyan esetek, amikor tényleg nincs más út, és a nap nagy részében a megélhetéséért kell küzdeni, de a legtöbb esetben lehet találni más megoldásokat is. 

Egy próbát mindenesetre megér.

Neked van énidőd?