Huzat a szőnyeg alatt
Mindenkinek van egy olyan láthatatlan szőnyege, ami alá besöpri az elintézetlen dolgait. Sok minden bekerülhet egy ilyen szőnyeg alá. Például amikor valamit nincs kedvünk megoldani, vagy nem jutunk el a befejezésig, vagy csak időnk nem volt a megoldásra, akkor egy laza mozdulattal – vagy mozdulatlansággal – csak belökjük a szőnyegünk alá. Ettől még persze nem oldódik meg a dolog, csak egy időre eltűnik a szemünk elől.
Aztán egyszer csak megtelik a szőnyeg alja. Már egyre nehezebb újabb megoldatlan feladatokat alátömni. Sőt, ki is kandikálnak a szőnyeg alól az elmaradt megoldani valók. Majd jön egy huzat, ami szépen kihoz mindent, ami eddig takarásban volt.
Most egy ilyen huzatos időszak vette kezdetét. Észrevehetjük, hogy minden a nyakunkba ömlött, amit eddig elodáztunk, félretettünk. Hirtelen szemünk-szájunk tele lesz a teendők porszemcséivel, és addig nem hagy nyugodni bennünket, amíg be nem fejezzük a befejezetlent, meg nem oldjuk a megoldatlant, és helyre nem rakjuk a kuszaságokat.
Tehát kössük fel a nadrágot, és álljunk bele a tennivalókba.
Csak fogjunk hozzá, aztán már menni fog!
Jó munkát!