Béke és békétlenség

Macron francia elnök háromnapos látogatást tett Németországban. A napirend természetesen a háború, az EU parlamenti választások, és a kinevezendő új EU-vezetők személye volt. Ukrajnának békét szeretnének a franciák és a németek is, de meglehetősen egyoldalúan képzelik ezt el. 

„A béke nem egyenlő a kapitulációval. A béke nem egyenlő az elvek feladásával” – jelentette ki Macron. 

Ukrajnának a végsőkig kell segíteni, fegyverrel, kiképzéssel, és „minden elképzelhetőre fel kell készülni, hogy egy tartós béke alakulhasson ki, olyan, amelyik a nemzetközi jog alapján áll.” 

Magyarul: Macron azt szorgalmazza, hogy vissza kell állítani Ukrajna eredeti határait, és ennek érdekében minden variációra kész, beleértve a NATO bevonását, akár szövetségi katonák küldését is a frontra. Scholz kancellár visszafogottabban nyilatkozik – kérdés, hogy meddig. Mindez nagyon összecseng a közelgő svájci konferencia céljaival – nem véletlen ez az előzetes német-francia egyeztetés. Svájcban egy olyan „békekonferencia” lesz, ahol közel száz állam fog egymás között valamiben megállapodni úgy, hogy a másik fél, az oroszok azon nem is lesznek jelen. De ennek a háborúnak a kitörésében kétségtelen szerepet játszó Biden elnök sem utazik oda. Borítékolható, hogy ez nem lesz más, mint egy tömény oroszellenes propaganda. Egy olyan ukrán elnökkel az élen, akinek lejárt a mandátuma, és hivatalosan nem is képviselhetné az országát. De úgy tűnik, ez – ha a nagyok így akarják – akkor egyből nem ütközik a nemzetközi jogba.

Macron is, Scholz is nagyon tart az EU-választásoktól, egyikük pártja sem áll fényesen, nem úgy néz ki, hogy hozzák az öt évvel ezelőtti eredményeiket. Érdekesnek tűnik a magyar helyzet is. Ha minden igaz, akkor három szereplős lesz – Fidesz-KDNP, a DK és a Tisza párt révén – a küldöttségünk. Nagy meglepetés lenne. 

A valamikori sztárriporter, a 88 éves Szilágyi János egy interjúban értetlenségét fejezte ki a „Magyar Péter-jelenség” kapcsán. Mit csinált ez az ember, hogy ennyien követik? – teszi fel a kérdést. Igaza van. Tüntetéseket szervez, ahol fület sértő kántálással mondja a semmit, és egy kínosan etikátlan módon férje és feljelentője volt egy miniszternőnek. Ennyi. A választópolgárok egy részét ezek szerint ilyen „jelentéktelen” dolgok nem érdeklik. Meglátjuk, hogy meddig tartanak ki mellette a valamiért most Magyart istenítők.

Visszatérve az EU leendő vezetőire, kalandosnak ígérkezik, hogy ki-kicsoda lesz ez év nyarától-őszétől. Az EU Bizottság vezetésére Ursula von der Leyen mellett még három frakció is nevezett jelöltet. Hogy ki tud összeszedni az EU Tanácsában a német, a francia és netán az olasz kormányfők vezetésével egy többséget, az ma nagy kérdés. Lehet, hogy Ursula von der Leyent átverik a németek és a franciák, de hogy az új összetételű EU Parlamentben megkapja-e a szükséges szavazatokat, az erősen kétséges. Megy a harc a kulisszák mögött. Hamarosan meg fogjuk látni, hogy lesz-e új irány, és lesz-e végre béke Európában.