Örülj, ha esik az eső…

Van egy ősi zen mondás, amely így szól: örülj, ha esik az eső, mert ha nem örülsz, akkor is esik.

Nézetem szerint, ez nem kizárólagosan az időjárásra vonatkozik. Sokkal inkább az egész életről szól. És ha tudunk eszerint élni, az nagyban megkönnyíti a mindennapjainkat.

Hogy ténylegesen miről is van szó? Hát az elfogadásról!

Vannak olyan események, történések, dolgok körülöttünk a világban, amelyekre nincs ráhatásunk. Ugyanolyanok, mint az eső. Itt vannak, körülvesznek, megtörténnek, bármit is teszünk. Mert közvetlenül nem a mi cselekedeteinktől függnek. Lehet szeretni őket, vagy nem szeretni, de megváltoztatni nem tudjuk. Semmilyen hatással nem vagyunk rájuk.

Az viszont a mi választásunk, hogy milyen érzéseket élünk meg általuk. Mert lehetünk ingerültek, idegesek, ordíthatunk is, toporzékolhatunk is, de ezek a cselekedetek nem változtatnak semmin, csak magunknak árthatunk vele. Ha viszont elfogadjuk, hogy ez van, akkor talán még valami olyant is felfedezhetünk benne, aminek örülni tudunk. És valljuk be, sokkal jobb érzés örülni bárminek, mint mérgelődni.

Ha úgy éljük a mindennapjainkat, úgy járunk-kelünk a világban, hogy nem azt keressük, ami nem tetszik (és mellékesen semmi, de semmi közünk sincs hozzá), hanem azt figyeljük, amiben örömünket leljük, akkor sokkal boldogabbak lehetünk.

Aki nem hiszi, járjon utána.