Kisebb és nagyobb bombák

Az irigység – mondják – magyar tulajdonság. Ha ez így nem is igaz, a politikában nem igazán ritka. Tetten érhető ott, ahol nem akar bejönni sehogy sem az ellenzékiség, vagy akik korábban a polgári oldalon álltak, de nem találták meg a szerintük nekik járó helyet. Számukra a gazdagság, a jó állás a romlott erkölcsiség jele, de mindenképpen gyanús, csalárd dolog. Hirdetik, hogy aki a szokottól jobban gazdagszik, az tolvaj, erkölcstelen, azokat meg kell fosztani a vagyonuktól. 

Bűnhődjenek, vagy fizessenek azok, akiknek több van, akik vitték valamire, akik ügyesek, tehetségesek vagy éppen szerencsések – egy igazi, tőről metszett szélsőbaloldali, szocialista jelszó. Hirdetik ezt pártok ma is, de használják ezt a „becsületlovagok” is, akiknek életcéljukká vált, hogy üldözzék, megbélyegezzék a vagyonosabb polgártársaikat. 

A nagy leleplezők jobbára azok közül kerülnek ki, akik jó ideig maguk is haszonélvezői voltak a regnáló rendszernek. Volt már ilyen milliárdos, aki „atombombát” ígért, de van olyan is, aki csak jól tartott gyermeke volt a mai világunknak. A fő fegyverük az irigység felébresztése, a nyomozás, a „nagy titkok” elárulása, hogy szerintük ki és hogyan szerezte (szerinte érdemtelenül) a vagyonát, vagy éppen jól fizető, sokszor hatalommal is járó állását. 

Csakhogy minden csoda három napig tart. Ez nem csak az állatorvosra, vagy a szánalmas exférjre igaz, hanem a baloldali ellenzékünk pedofilmániájára is. Amit ebben az ügyben tenni kellett, azt a kormány megtette. Hogy ezt miért nem látja, hogy ebből miért nem tanul az ellenzék, azt nehéz követni. Mert az a böszmeség (kölcsönöztem a szót), amit a DK párt a plakátjaival, a minden határt nélkülöző parlamenti felszólalásaival elkövet, az megmagyarázhatatlan. Sőt: megbocsáthatatlan. Ne csodálkozzanak, ha ezek után a Fidesz-KDNP a szokásosnál keményebben fog válaszolni. 

Sokkal, de sokkal nagyobb probléma az, hogy jelentős európai vezetők az ukrajnai háború ügyében egyre agresszívabbakká válnak. Élen Macron francia elnökkel, és a német hadvezetés magas rangú tisztjeivel. Macron már katonákkal is beszállna az Oroszország elleni harcba, míg a német tábornokok kancellárjuk akarata ellenére tervezgetik, hogy hogyan vessék be a Taurus rakétákat, hogyan rombolják le a kercsi orosz hidat. A német média a hírt kezdetben egy jelentéktelen orosz propagandának aposztrofálta, de kiderült, hogy a tisztek mindezt valóban komolyan gondolták. Az oroszok által lehallgatott beszélgetés hirtelen témává vált, olyannyira, hogy miatta közel jár Berlin ahhoz, hogy az országban súlyos belpolitikai válság robbanjon ki.

Amíg a hazai kormány elleni „álatombombákkal” csak-csak megküzd a Fidesz, addig a nagyon könnyen valósággá válható, valódi atombombákra sajnos nincs ráhatásunk. Márpedig ha így megy tovább, Oroszországot könnyen belehajthatják a visszavonhatatlanba. Kérdés, hogy ez kinek az érdeke, és hány katonának, civilnek kell meghalnia ahhoz, hogy Európa vezetői észhez térjenek.