Hazai és külhoni változások
Új, és kiváló köztársasági elnökünk van e héttől, Sulyok Tamás személyében. Örüljünk a krízis gyors lerendezésének, és ne felejtsük el Novák Katalint, aki az eddigi elnökeink közül a legszínesebb, legkedvesebb egyéniség volt, sok-sok jót téve külföldi útjaival Magyarország megítélésének. A külföldieknek meg hiába próbálja az ember elmagyarázni, hogy mi is történt, mert nem értik, hogy ez a szerintük semmi téma, és a jogilag kifogásolhatatlan kegyelmi döntés miért kellett, hogy Novák Katalin lemondásához vezessen.
De vannak a világban nagyobb gondok is. Például a háborúk. Németországban az ukrán-orosz háború kirobbanásakor sárga-kék zászlók lengtek, saját házukba fogadták be az ukrán menekülteket, tüntettek az oroszok ellen, orosz művészeket váltottak le, és hirdették, hogy inkább megfagynak, semmint Putyintól vegyenek gázt. Eltelt két év, és ma már a németeknek csak 25%-a fogadna be ukrán menekültet. Egyre nagyobb százalékban ellenzik a fegyverszállításokat is.
Rádöbbentek, hogy nem az a veszély, hogy az oroszok megtámadják Berlint, hanem az, hogy ömlik a német és európai pénz Ukrajnába, maga a német polgár pedig a megemelkedett árak miatt egyre inkább éli fel a tartalékait. Csak két példa: az energiaárak a háború kitörése óta 41%-kal(!) nőttek. Egy jogosítványszerzés a háború előtt 1500 euró körül mozgott, ma ez 3000 eurónál (1,1 millió forintnál) is többe kerül. Az autós iskolákat gyakorlatilag az mentette meg, hogy a migránsoknak fizeti az állam a tanfolyamköltségeiket. A német családoknak pedig maguknak kell állniuk, ha gyermeküknek jogosítványt szeretnének.
A helyzet kísértetiesen hasonlít a migránsok kezdeti befogadásához, a hatalmas lelkesedéshez, ahogy fogadták a menekültinváziót 2015-ben. Ma az a legnagyobb gond, hogy hogyan védjék meg a határokat a migránsoktól. És az, hogy azok a milliók, akik már ott vannak, azoknak egy részét hogyan lehetne az országból kipaterolni, vagy Európában szétosztani. Napi téma a migránsbűnözés, az idegenek integrálásának, munkába állításának képtelensége. Ahogy – utalva a fentiekre – az is, hogy hamis ukrán útlevelekkel hogyan tesznek szert sok ezer euróra az ukrán menekültek közül nem kevesen. Magyarul: kezd a német embereknek a politikusok ukrán- és migrációtámogatásából elegük lenni. Miközben a német gazdaság recesszióba süllyedt, az emberek pedig szépen szegényednek. És még nem beszéltünk a német kormány és az EU zöldpárti politikusainak eszement klímapolitikájáról, ami a polgárok pénztárcájára napi hatással van.
Vessék ezt össze az Orbán-kormány a háború kirobbanásának napjától követett békepolitikájával, a migránskérdés rendezésével, vagy éppen a rezsiköltségek állami megsegítésével. Mivel mi is Európában élünk, az Unió háborúpártisága, a pénz számolatlanul Ukrajnába öntése, a szankciók, a német recesszió, a magyar gazdaságot is kegyetlenül sújtja. Úgyhogy elnököt nemcsak nálunk kellene váltani, hanem Brüsszelben is. Júniusban lesz lehetőségünk erről is szavazni.