Brüsszel, Kijev, Tel-Aviv
Három távoli főváros, három válsággóc. Brüsszelben az a gond, hogy az Ursula von der Leyen kezelte EU-s költségvetésben nagy lyukak keletkeztek, elsősorban az Ukrajnának minden kontroll nélkül nyújtott pénzügyi és fegyvertámogatások miatt. Sokba kerül az a hivatalnoki siserehad is, akik ráadásul elégedetlenek a sokmilliós fizetésükkel. December az utolsó időpont, amíg el kell fogadnia a következő évek költségvetését. Ebben szerepelne egy 66 milliárdos plusz befizetés, amit a 27 tagországnak kellene állnia. Ebből 17 milliárd euro Ukrajnának menne, hogy tudjon fegyvereket vásárolni, nyugdíjakat fizetni, azaz élni. Ez hosszú távon az ukránoknak nem is elég, ezért az EU még felvenne 33 milliárd kölcsönt, amiért a tagállamok vállalnának kezességet.
Átlagpolgárként nem tud az ember ezekkel a milliárdokkal sokat kezdeni, jobb, ha abban maradunk, hogy ez sok, nagyon sok pénz. És jön a kérdés, hogy miért éppen nekünk, uniós adófizetőknek kell állni Ukrajna elhibázott, az USA által irányított háborúját? Érdekes, hogy ezt csak a szlovák Robert Fico és Orbán Viktor kérdezte meg. Fico még hozzátette, hogy Európa legkorruptabb állama Ukrajna, és az eddigi pénzekről sem tudunk semmit.
Kijev helyzete nem irigyelni való. Elszalasztották a lehetőséget, ami a háború kitörése után közvetlenül, a Schröder exkancellár közvetítésével zajló tárgyalásokon még megvolt. Le kellett volna mondaniuk a NATO-tagságról, a Krímről, visszavonni a nyelvtörvényt, de autonómiát adva megtarthatták volna a dombaszi, luganszki területeiket. Azonnal befejezhették volna a nagy vérveszteséggel járó háborút. Ezt Biden elnök nem engedte meg nekik. Most ott tartanak, hogy százezres emberveszteségeik vannak, tízmillióan elmenekültek, infrastruktúrájuk szétlőve, totálisan eladósodva, és ellentámadásuk kudarcot vallott, Oroszország nagyobb területet szakított le, mint tervezte. Most se előre, se hátra nincs. Elől ott vannak az oroszok, hátul pedig az ukrán nép, amely egyre többször kérdezi meg a vezetőitől, hogy miért is haltak meg gyerekeik, apáik, rokonaik.
Mindehhez hozzájött az izraeli háború, ami háttérbe szorította máris az orosz-ukrán konfliktust. Tel-Aviv erős, és az amerikai tízmilliónyi zsidóság miatt az USÁ-nak muszáj Izrael mellé állnia. A szomorú múltja okán a németek is azonnal beígérték Izrael kormányának a feltétel nélküli segítséget. Az USA és Németország gazdag országok, megtehetik, hogy egyszerre két válsággócot is finanszírozzanak. Bár az amerikai kongresszus már Ukrajnának nem adna több pénzt, de a német adófizetők is felteszik a kérdést, hogy miért is nem szabott Németország, Franciaország és az EU békefeltételeket a sokmilliárdos támogatás ellentételeként.
Európai költségvetés egyelőre nincs, Ukrajna vesztésre áll. Izrael a leendő békéjéért küzd, kényszerűen nagy veszteségek árán. Úgy tűnik, a világnak nagyon hiányzik Donald Trump, akinek a kormányzása idején egyetlen háború sem indult. 2024 ezért igen fontos választási év lesz.
Fotó: https://www.zabala.eu/