Az Európai Unió helyzete

Ursula von der Leyen ezzel a címmel tartotta meg negyedik – remélhetőleg utolsó – évértékelőjét. Maga a beszéd szót sem érdemelne, mert értelmes elemzés helyett a műlelkesedés dominált, olyan szóvirágokkal, mint „szolidaritás”, „lélek”, „szív”, „jövő” – és persze befejezésként a „Legyen hosszú életű Európa”. 

A nagy kérdés a levegőben maradt: éljen, de melyik Európa? 

A „föderális Európa”, vagy a „nemzetek Európája”? Ezzel foglalkozik a beszéd apropóján Klaus Geiger, a Die Welt külpolitikai vezetője is. Meglepő módon szembe fordulva a most regnáló, Olaf Scholz vezette német kormánnyal. Akik a koalíciós programjukban a föderális Európa megteremtését tűzték ki célul. Nem olyan vadul nevezik, mint a Gyurcsány-féle DK, mármint Európai Egyesült Államoknak, de a lényeg hasonló. A Welt újságírója két csoportra osztja az Unió tagállamait: a ma dominánsan nagyképű „Európáért”-hívőkre, akik végső soron föderalisták, és az EU-elutasítóira. Ebben persze téved, mert nem csak a föderalisták támogatják az Uniót, és ma már nagyon kevesen vannak, akik fel szeretnék számolni azt. De úgy következtet, hogy egyik szélsőségnek sincs igaza, hanem csak azoknak, akik egy megreformált Európai Uniót szeretnének. 

És máris itt vagyunk Magyarországon. Az Orbán Viktor vezette kormány élesen elutasítja az Európai Egyesült Államokat, de EU-barát, és a jelenlegi EU reformját szeretné. Mégpedig az eredetileg elképzelt önálló nemzetek Unióját. Magyarország, de Lengyelország sem akart például közös hitelfelvételt, mert az a föderalizmus felé vezető út. A nagyok győztek, Merkellel, Macronnal, Draghival az élen. Ugyanígy átverték a jogállamiság kérdését, mondván, hogy vannak országok – a lengyeleké, magyaroké – ahol a hatalmi ágak szétválasztása hibás. Hogy milyen a jó, arra nincs egységes elképzelés, mert ahány ország, annyiféle az intézmények felépítése. Arra mégis jó ez az elv, hogy a föderális Európa ellenzőit fegyelmezzék. 

Az Európai Bizottság is, az Európai Bíróság is önjáróvá vált, és lopva vagy nyíltan, de évről-évre vonnak el jogokat, és növelik hatalmukat a tagországok felett. Mert meggyőződéses föderalistákkal töltődött fel mindkét szervezet.

Ahol még esélye van a nemzetállamoknak arra, hogy ez a folyamat megálljon, az az Európai Parlament. Ez a testület választott, jelenleg azonban többségben vannak benne a föderalizmus hívei. Mióta az eredetileg konzervatív-keresztény választókat képviselő Európai Néppárt – háttérben a német CDU/CSU támogatásával – cserben hagyta a nemzetállami törekvéseket, így nincs számottevő ellenfele a föderalistáknak. Ezért van nagyon nagy jelentősége a jövő évi EU Parlamenti választásoknak. Ha ugyanis a konzervatív választók és pártjaik olyan erősek tudnak lenni, hogy a Néppárt ne tehessen mást, mint visszatérni az eredeti útjára, akkor a föderalisták nem tudják átverni törvényi akaratukat. 

Az Ursula von der Leyen-féléknek pedig esélyt sem szabad adni a hatalomhoz. Ez a tét 2024 június első napjaiban, és ez nem is kevés.