Alkossunk magunknak jobb világot!

Néha megütik a fülem a mai világ milyenségéről alkotott negatív kijelentések. De milyen is ez a mostani világ?

A középkorban, amikor bárkit meggyalázhattak, megkínozhattak, megölhettek, akkor jobb világ volt? A világháborúk idején, amikor szinte mindenki bekapcsolódott az öldöklésbe, akkor jobb világ volt? Mitől olyan rossz ez a mostani világ? Tényleg annyira rossz, vagy csak mi érezzük annak? Esetleg túl magasra tettük a lécet?

Én azt vallom, hogy nem a külső körülményektől kell függővé tenni azt, hogy miképpen éljük meg a mindennapjainkat. Nekem is voltak nehéz időszakaim, amikor olyan lépésekre kényszerültem, amilyenekre nem vágytam. De minden pillanatban törekedtem arra, hogy az adott helyzetből kihozzam a maximumot. Ez nem pénzkérdés. Ez inkább egy hozzáállás, egy világszemlélet.

Ha már belekerültem egy élethelyzetbe, akkor megkeresem azt, hogy miképpen tudom ezt élvezhetőbbé tenni. Például: ha drágák a zöldségfélék, de van kertem, akkor termelek benne valamit ahelyett, hogy siránkoznék. Ha zavar magam körül a rendetlenség, akkor rendet teszek, akkor is, ha nem az én dolgom lenne. Mert magamért teszem.

Vegyük észre, hogy mi teremtjük a világot magunk körül. Lehet pánikba esni, kritizálni, toporzékolni, de az nem segít. Csak az segít, ha teszünk valamit azért, hogy jobban érezzük magunkat az adott helyen, az adott helyzetben. Nézzünk szét, és fogjunk neki. Azt vallom, hogy nem a lázadozás a megoldás, hanem a gondolatok és a tettek. Azok a tettek, amelyek arra irányulnak, hogy mi jobban érezzük magunkat. Mert mindenki önmagának teremti a saját világát. 

A külső hatásokhoz igazodva is ugyanúgy meg lehet teremteni azt a világot, ami élhető, ami élvezhető. Csak el kell fogadni azt, amit kívülről kapunk, és a nézőpontot kell helyesen megválasztani.

Teremtsünk magunknak élhető világot! 

Mert a világunk olyan, amilyenné mi, magunk alakítjuk.