Háború a fekete földért
Találgatjuk csak, hogy mi történt az USÁ-ban és az Európai Unióban, hogy ilyen elánnal vetik bele magukat az orosz-ukrán háborúba. A baltiak és a lengyelek oroszoktól való félelme egyértelmű. De mit keres például Németország ukrán földön, ott, ahol történelmi bűnei miatt sem illene lennie? Miért fontos ennyire az USÁ-nak Ukrajna? Jöttek a válaszok: gopolitikai érdekek, Európa leválasztása az orosz energiáról és nyersanyagokról. Ez persze egy érdekes magyarázat.
De nem elég. Ha csak ezek lennének, akkor amerikai részről máris békét lehetne kötni. Mert a német kormány mindenben alávetette magát az USA akaratának, ahogy az EU is. Az ipar és a német nép kritika nélkül elfogadta, hogy az olcsó orosz olaj, gáz helyébe a méregdrága, a tengeri szállítással környezetszennyező amerikai gáz, olaj lépjen. Belegyeztek ebbe, annak ellenére, hogy szenvednek a kormányzó zöld párt őrült ötleteitől.
Fegyverszünet vagy béke kilátásban sincs. „Nem aktuális” – jelentette ki az USA, fütyülve arra, hogy ukrán (és orosz) katonák tízezrei halnak meg ebben az értelmetlen háborúban. Persze vannak, akiknek nem az. Például a fegyvergyáraknak, és azoknak, akik az európai kontinens legjobb földjeire, az ukrán termőföldre már évtizedek óta rátették a kezüket. A többi mellett ezek az új földesurak azok, akik féltik a pompás nyereségeiket az orosz medvétől.
Hogy milyen dollármilliárdokról van itt szó, azt jól mutatják a számok. Az ukrán termőföld, a csernozjom 32 millió hektár. Ez egyharmada a komplett európai mezőgazdasági területeknek. Spanyolországtól Franciaországon, Németországon, Magyarországon át, le Bulgáriáig és fel a lengyel földekig. Ez a 32 millió hektár nem kerülhet orosz kézre – mondják azok a nyugatiak, akik már jó pár éve éltek a lehetőséggel, és 49 évre kibérelték az ukrán földeket. És amikor az ukrán kormánynak ez a külföldi nyomulás – magyarán: lenyúlás – nem tetszett, az ellen az USA és az Unió vezetésével megszervezték a „majdani forradalmat”, és helyébe ültettek új, nyugatbarát vezetőket.
Nemcsak a földekről van szó, hanem az élelmiszer-kereskedelemről és iparról is. Egy Kerker nevű, Luxemburgban bejegyzett cég kezében van például az ukrán napraforgóolaj-gyártás és teljes kereskedelme. Az USA különböző agrárvállalkozásai és befektető csoportjai termőföldek százezer hektárjain tartják rajta a kezüket, az élelmiszeripari vállalkozásokban pedig fő részvényesek. De svájci, arab, és német mezőgazdasági cégek is ott vannak Ukrajnában. Németből több mint negyven. Köztük az a Monsanto, amelyik ma már két német vegyipari cégóriás, a Bayer és a BASF tulajdona. A Monsanto a világ vezető génmanipulált vetőmag termelője, vegyszer- és műtrágya gyártója.
Putyin ostoba háborúja miatt most mindent szabad. Az EU a vámok eltörlésével rászabadította Kelet-Európára ezt az egész ukrán agrár dömpingárut. Ami csak nevében ukrán. Elképesztő veszteségeket okozva az itteni gazdáknak. Talán érthető, hogy miért is vagyunk mi békepártiak.