Keletre (is) tekintve
A magyar kormány a nyugati – USA és unió iránti – elkötelezettsége mellett tudatosan hirdette meg a keletre nyitást. Kelet nagy piac, területileg is, lakosságszámra is. Számunkra Kis-Ázsia, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Korea és Japán mellett Dél-Ázsia és India is nagyon fontos lehet. Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszterrel az élen szorgosan fonjuk is, keressük is a keleti kapcsolatokat, Nem is elhanyagolható eredménnyel. Gondoljunk csak a dél-koreai és kínai honi beruházásokra.
A "nyugati demokrácia" és persze a magyar ellenzék és sajtója is, minimum szkeptikus a keleti nyitással. Arrafelé – mondják – autokraták vezetik az országokat, akikkel nem szabad kapcsolatra lépni. Lám-lám, Putyin Oroszországával is hogyan jártunk. Maga a német elnök, Frank-Walter Steinmeier, a korábbi külügyminiszter is nyilvánosan ismerte be, hogy milyen hibás német-orosz külpolitikát folytatott, Angela Merkellel együtt. Úgyhogy – hirdeti a mai német kormány – vigyázat Kínával, Ázsia többi országával is.
Közben persze Scholz kancellár nagy cégek vezetőivel Kínába, Vietnámba, Indonéziába utazik. Annalena Baerbock külügyminiszter pedig Üzbegisztánban és Kazahsztánban tárgyalt. Jellemző ez a kettős politizálás a Nyugatra. Nekünk nem szabad például Kínával vagy a Türk Tanács országaival kapcsolatra lépni, csak nekik. A magyar ellenzék ehhez még hozzáteszi, hogy mi finnugorok vagyunk, semmi keresnivalónk nincs a türkök között.
Szerencsére Orbán Viktor számára a keleti nyitás nem nyelvtörténeti kérdés. Fontos Közép-Ázsia bevonása is a magyar gazdasági kapcsolatok sorába. Kihasználva azt a történeti tényt, hogy a magyar nép valóban erről a tájékról jött a Kárpát-medencébe. Az ottani államok pedig látható örömmel fogadják a magyar delegációt, testvérnépként, és egy fontos kapocsként Európa felé. A Türk Tanács országainak lakossága 160 millió, több mint Oroszországé. Benne Üzbegisztán – ez volt most a magyar tárgyaló delegációt fogadó ország – területe négyszer akkora, mint Magyarországé, lakossága 35 millió fő. Gazdasága a gyapot, földgáz, arany, elektromos energia, fémek, műtrágya exportjára alapul. Építészeti öröksége, ősi kultúrája lenyűgöző.
Az osztrák-német Herbert Diess nagy ismerője a keleti piacoknak. Diess nem akárki: volt a Bosch, a BMW egyik vezére, majd a legnagyobb kínai befektetésekkel rendelkező Volkswagen csoport legfőbb főnökeként vonult idén nyáron vissza. A minap a tévében beszélt Kínáról. Keletet, benne Kínát nagyon komolyan kell Európának vennie – mondta. A mai jólétünkhöz nagyban hozzájárult Kína. Kína nagyobb, mint az innen Európából látszik, gyakorlatilag a világ piacának felét adja, Európa gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a kínai gazdaság nélkül. Hogy autokraták lennének? Na ja, de a velük való kapcsolat jó nekünk is, nekik is.
Ha a németeknek fontos a Kelet, miért ne lenne nekünk is az? Kína, a türk országok piaca sokban hozzájárulhat a fejlődésünkhöz. Ha arrafelé még kedvelnek is bennünket, annál jobb.
Címlapképünket Stefan Fussan (Wikipedia) készítette Shanghai-ról