XXL-csúcs Prágában
44 európai ország vezetői találkoztak Prágában. Ritka alkalom az ilyen, gyakorlatilag csak Oroszország és Belorusszia elnökei hiányoztak. A 27 EU-s országhoz még 17 EU-n kívüli is ott ült a hradzsini tárgyalóasztalnál. Megvitatva az orosz-ukrán háború miatt kialakult helyzetet. Mert Európa nagyon nagy bajban van.
A német gazdaságban sorra állnak le a kis- és középüzemek, azok, amelyek a gazdaság tartóoszlopai. Képtelenek kigazdálkodni az energiaárakat, a szankciók miatt kiesett orosz exportpiacot. A Scholz-kormány egy hatalmas összegű – 200 milliárd eurós – hitelt készül felvenni, hogy direktben támogatni tudja a vállalatok működését. Prágában ez a terv indulatokat váltott ki, annyira, hogy nem a putyini agresszió volt csak a téma, hanem ez a német hitel. Jelentős országok tiltakoztak, mondván, ezt a németek megengedhetik maguknak, mások pedig nem. Ezzel Németország jelentős lépéselőnybe kerülne.
Macron szeretné, ha ezzel a 17 országgal és az EU-val létrejönne egy európai politikai szövetség. Németország nem tapsol ennek, inkább látná ezt a találkozást egy laza összejövetelnek, mintsem hivatalos szervezetnek. A németek és a franciák mostanság nem nagyon pendülnek egy politikai húron. A franciák megtagadták, hogy a tervezett spanyol-német gázvezeték átmenjen az országukon. Fejlesztik az atomerőműveiket, és erre biztatják Európa többi országát is. Közben mindkét ország óvatos az ukrajnai háborút illetően. Mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a közvetlen NATO-beavatkozást. Senki sem szeretne egy harmadik világháborút.
A magyar kormányfő a prágai napokat arra használta fel, hogy kétoldalú találkozókon vegyen részt. Tárgyalt a lengyel miniszterelnökkel, Zeman cseh elnökkel, Erdogánnal és a hírek szerint Ursula von der Leyennel is. A meglepő mégis a hétfői, berlini csúcstalálkozó volt Scholz német kancellárral. A német média szerint szokatlan módon nem tartottak sajtótájékoztatót, feltehetően azért, mert Orbán Viktor közvetlenül a megbeszélés után előadást tartott német gazdasági vezetők számára. Kedden pedig a Ciceró folyóirat szerkesztőségében vett részt politikai fórumon. Időt szakított arra is, hogy Angela Merkelt meglátogassa. Nagy szükség volt már erre a berlini útra, ezekre a miniszterelnöki fellépésekre, mert a német nép, vele politikusok is, teljesen félreinformáltak Magyarországot és a magyar állapotokat illetően.
Közben az orosz-ukrán háború új fordulathoz érkezett. Jelen cikk írásakor még nem tudható, hogy az orosz elnök hogyan fog reagálni a kercsi híd elleni ukrán merényletre. Félő, hogy nagyon keményen. Ha Putyin tétlenül szemléli az ukránok előretörését, vagy a kercsihíd-szerű partizán akciókat, akkor Lengyelországnak lesz igaza, hogy Oroszország gyenge, és térdre lehet kényszeríteni. Valószínűbb mégis az, hogy az oroszok eddig nem látott támadást fognak Ukrajna ellen indítani.
44 ország talán van olyan erős, hogy tárgyalásra kényszerítheti a harcoló feleket. Mert a béke lenne az igazi európai megoldás.
Nyitóképünkön: Orbán Viktor Prágában (Forrás: Orbán Facebook-oldala)