Nyári utazások
Imponáló programot teljesít új köztársasági elnökünk, Novák Katalin. Kezdte lengyelországi hivatalos látogatásával, Andzrej Dudánál, a magyar-lengyel barátságot erősítve, amely a háború eltérő megítélése miatt kicsit megbicsaklott. Majd következett Frank-Walter Steinmeier német elnöknél tett, ugyancsak hivatalos útja. Bizonyosan szóba került, hogy a közel háromezer német cég kifejezetten jól érzi magát Magyarországon, miközben a német média és politika csak negatív képet fest országunkról. Berlinben volt még egy fontos fellépése is elnökünknek. A Keresztény Demokratikus Unió (CDU) volt elnöke, Merkel pénzügyminisztere, az igen befolyásos Wolfgang Schäuble magas magyar kitüntetést vehetett át tőle, Schäuble sokat tett a magyar-német kapcsolatokért, de a korábbi CDU-Fidesz együttműködésért is.
Az elnöknő erdélyi látogatásának román részről már más volt a visszhangja. Ezért is volt fontos a Bukarestben megrendezett B9-ek − azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária − közötti konzultáció, ahol a NATO-ról egyeztettek. Itt négyszemközti találkozón vett részt Novák Katalin Klaus Iohannis román elnökkel. A szász származású Iohannis nem nevezhető magyarbarátnak. Kifejtette, hogy Románia pragmatikus és korrekt párbeszédet szorgalmaz minden közös ügyben, és szerinte az egyoldalú megközelítések nem hoznak tartós és hatékony megoldásokat. A gazdasági együttműködés fontosságát aláhúzva a román elnök a román és az európai jog tiszteletben tartása mellett, illetve az etnikai megkülönböztetés (?) ellen érvelt. Hozzátéve: a projektek nem korlátozódhatnak Románia bizonyos térségeire - feltehetően ez alatt az erdélyi magyar beruházásokat értette. Novák Katalin korrekt választ adott Iohannisnak, kiemelve a magyar kisebbség híd szerepét a két ország között. Csak így tovább, elnök asszony.
Ezerrel dübörög Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítése. Ezt személyesen az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vette kézbe. Nagy igyekezetét nem minden ország nézi jó szemmel. Hollandia és Dánia máris kijelentette, hogy Ukrajna előtt még hosszú út fog állni, míg eljuthat a felvételig. Nem véletlen az sem, hogy Olaf Scholz német kancellár hirtelen a Nyugat-Balkánra utazott. Útjának központi kérdése az itteni országok – élén Szerbia – uniós felvétele volt. Ezek már jó évtizede várják a felvételüket, de sem Juncker, sem most von der Leyen elnöksége idején nem volt sürgős a tagságuk. Scholz útja - elsősorban Koszovó támogatása miatt -, fagyosra sikeredett Szerbiában. Ahogy Bulgária is elzárkózik Észak-Macedónia felvételétől. Most talán mégis felgyorsulnak a tárgyalásaik. Az megengedhetetlen lenne, hogy Ukrajna beelőzze őket.
Volt egy rövid útja Brüsszelben Orbán Viktornak is. Elérte a legfontosabbat: nem kell részt vennünk az orosz olajembargóban. A német kormány más megoldást kínál. Úgy akarnak olajat spórolni, hogy vasárnaponként tilos lenne autózni. Valami tényleg nincs rendben Nyugaton a politikusokkal.