Harc Merkel utódlásáért
A hét külpolitikai kérdése kétségtelenül az őszi választásokra készülő németországi pártok személyi csatája. Németország meghatározó országa az Európai Uniónak, szeptemberben pedig Angela Merkel levonul a politikai színpadról. Ezzel egy tizenhat éves politikai kurzus ér véget. Hogy ki lesz az utód, melyik pártok kerülnek kormányra, az egyetlen országnak sem közömbös – valójában odafigyel erre az egész világ. A német kormányzás 1949 óta koalíciós, soha egyetlen párt sem tudott abszolút többséget szerezni a kancellárián. Két nagy párt, a kereszténydemokrata unió (CDU/CSU) és a szociáldemokrata párt (SPD) volt váltókormányzásban, de mindig egy kisebb pártot maguk mellé kellett venni. Az elmúlt közel hetven év alatt háromszor kénytelenek voltak a nagyok egymással is összeállni, úgynevezett nagykoalícióba. Ilyen CDU/CSU-SPD kormány kétszer is Merkel vezetésével alakult, és jelenleg is ez a „fekete-vörös” koalíció kormányoz.
Nagy kérdés nekünk is, hogy hogyan alakulnak a német politikai erőviszonyok. Az évek során az Angela Merkel vezette CDU erősen balliberális irányba tolódott el. Merkel kancellársága alatt megszüntették a sorkatonaságot, sorra zárják le az atomerőműveket, felbomlott a keresztényi családi eszme, házasodhatnak az egynemű párok is, és parttalanná vált a korábban szigorú keretek között tartott menekültpolitika. Közben a szociáldemokraták elvesztették a tömegbázisukat, a klasszikus munkásosztályt, és a valamikori kormányváltó SPD-ből egy 15-18%-os középpárt lett. Velük szemben megerősödtek a Zöldek, kis pártból ma már 20-22%-os párttá nőttek.
A mostani kérdés az, hogy ki vezeti majd – ki lesz a kancellárjelölt – e pártoknál. A szociáldemokraták a jelenlegi pénzügyminiszter-alkancellárt Olaf Scholz-ot választották jelöltnek. A Zöldek a 40 éves, kétgyermekes családanyát, Annalena Baerbock-ot szavazták meg a héten kancellárjelöltjüknek. Baerbock már a kevésbé lázadó, jólétben felnövő generáció tagja. Elkötelezett környezetvédő, de speciális területe az uniós és külpolitika. Érdemes megjegyezni a nevét, mert kancellár is könnyen lehet. A CDU/CSU-ban is eldőlt a harc. A bajor Söder elveszítette a versenyt a Rajna-menti Armin Laschettel szemben.
Laschet a CDU vezérkarának köszönheti jelöltségét, mert a párt tagsága nem támogatja. Tagsági tömegtámogatottság hiányában könnyen előfordulhat, hogy ősszel bukik a CDU/CSU unió, és a zöld Annalena Baerbock lesz a kancellár.
Hogy Magyarországnak melyik variáció lenne a legjobb, az egyértelmű. Egy zöldpárti vezetésű kormány semmiképpen sem. Az Orbán-kormánynak a CDU/CSU győzelméért kell drukkolnia, mert minden más variáció kiszámíthatatlan. A pártkapcsolatok ugyan meglazultak a CDU/CSU-val, de a Fidesz-kormány ragyogó gazdasági kapcsolatokat épített ki a németekkel, és valójában ez a meghatározó. Ha a kancellár Armin Laschet lesz, akkor folytatódhat ez a laza politikai, de erős gazdasági kapcsolat a magyarok és az Európai Unióban meghatározó németek között.