Tranzitzónák nélkül
Az Európai Unió új vezetőinek munkája csalódást okozott a német belügyminiszternek. Horst Seehofer hiányolja, hogy az EU az égvilágon semmit sem tett a migráció megállításában. Igaza van, a koronakrízis miatt alig figyeltünk arra, hogy mi történik a határokon.
Pedig az év első négy hónapjában is majdnem három Kaposvárnyi ember – mintegy 170 ezer fő – adott be menedékkérelmet valamelyik európai országban. Ők azok, akik már be is jutottak Nyugatra. Miközben erre százezrek várnak a Balkánon, és milliók a török és a líbiai táborokban. Vagy az afrikai partokon. A hír az volt, hogy a vírus megakasztotta a népvándorlást, tudván, hogy a célországok is határellenőrzéseket vezettek be.
Mégis a járvánnyal erősen megterhelt ország, Spanyolország lett a fő cél, és Németország csak a második, ahol a legtöbb menekült kérelmet benyújtották. Csakhogy Spanyolországba nem Afrikából, hanem Dél-Amerikából érkeznek a migránsok. Ami egészen más, mint az afrikaiak vagy az arabok esete. Itt nincs integrációs probléma. A Hondurasból, Venezuelából, Kolumbiából érkezők katolikusok, és spanyol az anyanyelvük. Munkát is kapnak azonnal. A spanyol mezőgazdaságban keresik a munkáskezeket. Mert a városi munkanélküliek inkább maradnak segélyen, semhogy paradicsomot vagy sárgarépát szedjenek.
Akik pedig a németekhez, franciákhoz vagy az olaszokhoz igyekeznek, azok összetétele változatlan: afrikaiak, afgánok, irániak és muszlimok. Akiknek az integrálása a nyelvtudásuk, kultúrájuk és sokszor a nemakarásuk miatt is problematikus. Nem kell nyelvtudás vagy Goethe és Heine ismerete a spárgaszedéshez, mégsem sikerült a német táborokban lévő migránsokat kivinni a földekre. Mondván, hogy ramadán van, nekik imádkozni kell, és nem a földet túrni. Náluk az ora et labora! – imádkozz és dolgozz! – kolostori erkölcs ismeretlen. Ahogy az európai munka is.
Vírus ide, járvány oda, az égvilágon semmi nem oldódott meg Európában a migránsproblémából. Azaz mégis valami. Az Európai Bíróság szerint a magyar tranzitzónákban fogva tartás van. Ugyan el lehet menni szabadon Szerbia felé, de ez szerintük érdektelen. Erre a képtelen ítéletre a magyar kormány egy huszárvágással reagált: rendben van, akkor bezárjuk ezeket az amúgy is állandóan támadott tranzitokat. Ezután majd csak a magyar nagykövetségeken lehet beadni menekültkérelmeket. Lesz majd persze újra egy-két NGO, aki most a bezárás miatt fog futni az unióhoz.
Seehofer német belügyminiszter még azt is erősen kifogásolta, hogy az Európai Bizottság nyakra-főre indítja a tagországok ellen a kötelezettségszegési eljárásokat. Felteszi a kérdést, hogy hogyan akar Európa összenőni, ha az unió folyamatosan vegzálja tagjait. Ráadásul olyan kérdésekben is – tegyük hozzá –, ahol semmiféle kompetenciája nincs. Hogy eljut-e az uniós-fülekhez Seehofer kemény kritikája, azt várjuk meg. Ha bennünket, magyarokat kérdezne, a válasz egyértelmű. Csak rá kell nézni a totálisan balliberális EU Parlamentre, hogy változásra reményünk se legyen.