Pártszervezéstan
A múlt hétvége legfontosabb belpolitikai eseménye a Fidesz kongresszusa volt. Ez a párt nemcsak Magyarországon, hanem Európában is különös jelenség. Egy harminchét fős egyetemi közösségként indult, több mint harminc éve. Alig pár év után kormányzó párt lett, majd néppárttá nőtte ki magát. Ma a Fidesz a legnagyobb magyar politikai erő. Úgy, hogy kilenc éve újra kormányzati felelősséget visel.
Nem mindig volt ez így. Tizenhat évig ez a párt is ellenzékben politizált. Választásokat is vesztett. Közben nem gyengült, hanem az ellenzéki létben is képes volt erősödni, szervezettebbé válni. Alapító tagjai közül a többség ma is vezető pozícióban van. Olyannyira, hogy a jelen három országos méltósága – az államelnök, a miniszterelnök és az országgyűlés elnöke – is kezdettől fideszes kulcsember volt. A párt elnöke ma is az az Orbán Viktor, akit a harminchetek első elnökükként megválasztottak. A pártelnök-miniszterelnök ezt a folyamatosságot a Fideszben mindig is meglévő bajtársiasságnak tulajdonítja. A bajtárs pedig tudvalévőleg az, aki velünk egy seregben, egy sorban, egy csatában harcol. Aki jóban-rosszban kitart a társa mellett, aki lojális akkor is, ha bajtársa éppen téved. (Fura, hogy ennek a szónak a mintájára alakult ki a szocialisták által egymás között ma is használt elvtárs megszólítása. De a magyar ember igencsak érzékeli a különbséget az elvtárs és a bajtárs között...)
A Fidesz nagyon sokat tanult a Helmut Kohl vezette Kereszténydemokrata Párttól, a CDU-tól. Szervezettségében, összetartásában ma nincs hozzá hasonló magyar párt. Egyik ilyen pártszervezési kulcskérdés a folyamatos utánpótlás kiépítése. Orbán Viktor nem véletlenül tért ki kongresszusi beszédében arra, hogy nagyon jól alakul a Fidesz ifjúsági utánpótlása, generációs megújulása. „Jövőnk hosszú évtizedekre biztosítva van. Közösségünk rendezett életét a józan ész, a belátás és ambíciók egyensúlya biztosítja, amit elnökként fenntartani a legfontosabb” – hangsúlyozta.
Ha a többi – Fidesszel indult – pártra nézünk, akkor egyértelmű ennek a jelentősége. A megújulni, generációváltásra képtelen, valamikori kormányalkotó pártok – Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) – ma már nem is léteznek, mások csak éppen, hogy vegetálnak. Így a Független Kisgazdapárt (FKGP) vagy a miniszterelnököket adó párt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Ők csúnyán levizsgáztak pártszervezéstanból.
Nem véletlen, hogy a Fidesz nyugodtan készül az önkormányzati választásokra. A kipróbált, sikeres fideszes polgármesterek mellett egy sor fiatal is ringbe lép október 13-án. Kampány van, ilyenkor különösen fontos minden jelöltnek, hogy mögöttük egy erős, kiválóan szervezett párt áll. Egy választás azonban soha nem egyszerű. A sikerhez a szavazó polgárok támogatása elengedhetetlen.
Arról már nem is beszélve, hogy a Magyarország ellen újra és újra induló nemzetközi hadjárat sikeres kivédéséhez mennyire fontos lesz a párttagság és szavazóik összetartása, bajtársiassága.