Parlamenti egyszeregy
Az európai parlamenti választások korábban nem vertek fel nagy port sehol az EU országaiban. Pedig az EU-intézményei közül a Parlament az egyetlen választott, azaz demokratikus testület. De nem a legfontosabb. Az az Európai Tanács, ahol minden országból az első számú vezetők ülnek. A harmadik az Európai Bizottság. Ez gyakorlatilag egy közös minisztérium, ahol biztosoknak nevezett miniszterek vezetik a különböző szakreszortokat. Mivel ide mind a 28 ország delegál egy-egy biztost, meglehetősen súlytalan „minisztériumok” sora jött létre. A nagyobb országok biztosai komolyabb helyeket kaptak (költségvetés, ipar, mezőgazdaság, energia), míg a kisebbek jelentéktelenebbeket. Ez utóbbiakat nevezte Szájer József – utalva a szocialista Kovács László egykori adóügyi biztosi posztjára – mozdonykerék-pumpálóknak. Az adóügy ugyanis az egyes országok önálló joga, így egy EU-adóügyi biztos nem sok vizet zavar. De Navracsics Tibor kulturális- és sportbiztossága sem rengette meg az európai bérceket.
A demokratikus választás ellenére az Európai Parlament az unió legproblematikusabb testülete. Óriási vízfej, több mint hétszáz taggal. A régi EU-s országok azokat küldik képviselőnek, akik a hazájukban leszerepeltek vagy nem kellenek. Az újonnan csatlakozók komolyan vették az EP-t. A Fidesz például egyik alapító, meghatározó személyiségét, Szájer Józsefet küldte az Európai Parlamentbe. A német listavezetőnek, Manfred Webernek, ezzel szemben soha nem volt súlya vagy komoly politikai pozíciója a hazájában. A Fidesz-listát most Trócsányi László vezeti. Trócsányi jogászprofesszor, brüsszeli, párizsi, olasz nagykövet volt, majd alkotmánybíró, utána pedig – ma is az – igazságügyi miniszter. Mérjük hozzá az MSZP súlytalan listavezetőjét vagy a csoda-feleséget, a politikában még soha-semmi-nem-volt DK-listavezető Dobrev Klárát. Hogy miért csodálkoznak az ellenzéki hölgyek, urak, hogy a választók nem veszik komolyan sem a pártjukat, sem a jelöltjeiket, az érthetetlen.
Európának volt már hasonló alakulata, mint az unió. Az Osztrák-Magyar Monarchia. De ott az osztrákok is, a magyarok is kézzel-lábbal tiltakoztak egy „Monarchiai Parlament” ellen. A közös ügyeik intézésére csak a delegációkat és három közös minisztériumot – külügy, pénzügy, hadügy – tartottak fenn. Működött a magyar parlament, de Ausztria sok kis népcsoportjának, tartományának is volt egy soknyelvű „birodalmi parlamentje”. Építettek is neki egy szép üléstermet – ma is megvan ez Bécsben. Csakhogy bábeli volt a nyelvzavar, és semmiben nem értettek egyet. Ferenc József egyszerűen oldotta meg a helyzetet. Egyetlen egyszer üléseztek, aztán többet nem hívta össze ezt a felesleges parlamentet.
Sajnos az Európai Parlament meg ülésezik rogyásig. Nagyon oda kell figyelni, hogy kiket küldünk oda, mert egyre több borsot tudnak a képviselő urak törni az orrunk alá. Lásd az új tagországok folyamatos vegzálását. Ezért is helyes, hogy a Fidesz komoly politikusokat jelölt EP-képviselőnek.