Jövőnk – két nézetben

Orbán Viktor évértékelő beszédével egy új korszakot nyitott meg a magyar szociális politikában. Olyan nagyívű családi programot jelentett be, amilyen Európa egyetlen országában sincs. Fogyunk – már évtizedek óta –, és tenni kell ellene valamit. Valami nagyot, mert családtámogatás eddig is volt. De ilyen volumenű még Magyarországon soha. A Fidesz-KDNP komolyan gondolja, hogy nem bevándorlókkal, hanem a családok támogatásával kell megoldanunk – amennyire sikerül – a népességcsökkenést. 

Meg lehet ezt lépni afrikaiakkal, arabokkal is – lásd például Németországot. A magyar kormány is megtehette volna, hogy befogadunk pár millió migránst, és máris nem kilenc és félmillióan laknánk az országban, hanem tizenegy-tizenkétmillióan. Csakhogy amíg minden magyar kisgyerek születésének örülünk, addig az idegenek megoldhatatlan gondot, és súlyos problémát okoznak. 

Látjuk, hogy hogyan van ez tőlünk nyugatra. A migránsok eltartására fordított összegből simán be tudnák vezetni a németek is a saját orbáni hét pontjukat. Ilyen állami támogatásról álmodni sem mernek a német fiatalok. Arrafelé egy ifjú házaspár semmi támogatást sem kap az államtól az induláshoz. Ma – a gazdag Németországban – a fiatalok egy nagyobb városban alig-alig jutnak lakáshoz. Lakásvételre a horribilis árak miatt nem is gondolhatnak. Hacsak nem milliomos valamelyik papa vagy mama. Ha mégis szerencséjük van valamit bérelni, akkor egy kis lakás bérleti és egyéb díja minimum elviszi egyikük teljes fizetését. CSOK-ról, kedvező hitelekről, autóvásárlási támogatásról és hasonlókról ne is beszéljünk. Így érdemes néznünk azt az egyedülálló családtámogatási rendszert, amit Orbán Viktor az évértékelőjén felvázolt. A Fidesz-KDNP jól gondolkodik: inkább a magyar fiatalok kapjanak támogatást, amennyit csak lehet, és ne a bevándorlókra költsünk, ahogy ezt Nyugaton teszik.

A kormányzásba belebukott Gyurcsány Ferenc minősíthetetlen hangvételű (és mozgásproblémás) értékelőjére szót sem lenne érdemes vesztegetni, ha nem hirdetett volna meg egy sor őrültséget. Azt, hogy az ellenzék dolga a lázadás, a demokratikus rend szétverése. Attól sem riadt vissza, hogy a tragikus arab tavasz országainak példáját állítsa követendőnek azoknak, akiknek nem tetszik a demokratikusan megválasztott magyar kormány. Hogy mi történt az arab világ e részén, azt jól ismerjük. Vér folyt, polgárháború dúlt, emberéletek ezreit oltották ki, és a végeredmény azóta is a teljes gazdasági és politikai káosz. Ezt szeretné Gyurcsány Magyarországgal. Ez az egymásra talált ellenzék pártjainak elképesztő programja. Újra bemesélik maguknak, hogy őket támogatja a nép. Hogy Orbán Viktor fél tőlük, reszket az összefogásuktól, a pár száz embert megmozgató, értelmetlen akcióiktól. Hallottunk hasonlókat már a legutóbbi kampányokban is. Orbán Viktor annyira félt, hogy félelmében háromszor is fölényesen megnyerte a választásokat. 

Ezzel a családtámogató politikával és kiszámítható kormányzással megnyeri a negyediket is.