A kínos kazetták a temető kriptájából dőltek ki
Múlt év kora telén jelent meg egy rövidhír, hogy a farkasréti temető egy kriptájában hatalmas mennyiségű kazettán rögzített jó minőségű hanganyagot találtak meg, mely tartalmazza Portik Tamás és Gyárfás Tamás telefonbeszélgetéseit. A médiakommentárok szerint Portik szinte megszállottan rögzítette beszélgetéseit, nemcsak az úszómenedzserrel, de számos bűnözővel és politikussal is.
Számomra régóta ismert a szervezett bűnözés kapcsolata bizonyos politikai körökkel. Sok információ került már felszínre, de bolond lennék jobban belekaparászni. Én nem férek hozzá belső információkhoz, de azok néha váratlanul napfényre néznek. Puzzle játékot viszont tudok játszani, így hát sok mindent megérthetek.
A 2000. év során mintegy 8 hónapig működő ún. „parlamenti olajbizottság” háttérszakértője voltam mint az ügyet megmozgató szeghalmi képviselőnő szakértője. Az országgyűlési képviselők az asztalsor mögött ültek, mi a mögöttük lévő székeken. Nekem nem volt C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésem, így zárt ülésen nem vehettem részt, de az első kivételével mind nyitott volt. Egészben láttam tehát a meghallgatások folyamatát, s emellett elég sok váratlan információhoz jutottam.
Mellettem ült a Kádár és Grósz, illetve Németh Miklós nevével fémjelzett késő kommunista rendszer gazdasági vezető főnyomozója. Igen sokat mesélt, én meg sok mindent megtudhattam a rendszerváltás körüli ügyekről. Rajta keresztül, de nem tőle például azt is, hogy az Antall-kormány által elbocsátott „hálózati dolgozók” közül sokan őrző védő szolgálatba léptek, s például nagy olajtárolókat őriztek. A rendőrség viszont régi informális felettesüket nem ellenőrizték.
Az olajbizottság valahányadik ülése során a képviselőnő bejelentette, hogy kiderítették, ki volt az olajszőkítés technológusa. Szó szerint megszédültem a karosszékemben a sajtótájékoztatón. Mert ő volt az a vegyész, akivel előzőleg hónapokon át egy biobenzin technológiájáról tárgyaltunk. Miután szerepe azonnal a nyilvánosság elé került, biztosra vettem, élete igen nagy veszélybe került, és sikerült a legmagasabb szintről védettséget szerezni számára.
Másnap döbbenetemre meghívott az olajmaffia technológia közvetítő tagja, ma sem tudom, miért. A pizza igen jól esett, s máig vidáman gondolok rá, hogy a tényleges maffia fizette aznapi ebédemet. Az olajbizottság 2000 decemberében leadta végleges és semmitmondó jelentését. Én már a negyedik ülés után biztos voltam benne, hogy a bizottság nem az olajügyekről szól, hanem propagandafelvezető. Minden ülés a média bevonulásával kezdődött. 6-8 kamera és a stábja. Mindig átrohantak a Vadász-terem Duna felőli oldalára és egy ismert SZDSZ-es képviselőnő szózatát vették fel, mely szerint Szabó Iván MDF-es képviselő szokta bőröndben átvenni az elcsalt ÁFA jelentős jutalékát. A lóláb feltűnően kilógott, de attól még sikeres politikai mószerolás volt. Persze a tévénéző ebből mit sem érzékelhetett.
A most fellelt kazetták hatalmas leleplezőerővel bírhatnak. Portik telefonjai szinte térképét adják az egykori kapcsolatrendszereknek, összefonódásoknak. S nem az egykori média által propaganda céllal csúsztatott feltételezéseknek, hanem Portik üzleti életének valós lenyomatát.
Mekkora értékről szól is mindez? Egy gazdasági elemzés szerint a magyar gázolajértékesítés az olajmaffia hatására 15%-kal csökkent a 90-es években. Ennek az ÁFÁ-ját lopták ki a rendszerből és a magyar államháztartásból. Nem néztem meg a MOL akkori összes gázolajbevételét. De évente azt hiszem, nem tíz-, hanem százmilliárdok.
A Portik által vezetett Energol irdatlan pénzeket vont ki az adózás alól. S kinek osztotta szét, milyen kapcsolatok és milyen alkuk által? Az interneten ma számos cikkben számos név jelenik meg. Nem Szabó Iváné és nem a pártjáé. Egészen más körök kerülnek fókuszba.
És ismét előkerült a nagyságrend. A „Tax Justice Network”, mondjuk magyarul: adóigazságosságot vizsgáló kutató hálózat szerint 242 milliárd forint került ki adóparadicsomokba, nem ma, hanem 1980-1990 között. Tehát a kommunizmusban működő háttérmaffia tömött zsebbel szállt le a süllyedő hajóról. Tudom, több száz óra hanganyagot írásban rögzíteni hatalmas munka. De meghatározó dokumentuma annak, miként transzformálta a Kádár mögött lévő összefonódott rendszer az állami vagyont a saját zsebére és a pártpénztárba. A nemzetközi forrás a hivatalos államadósság tizenkétszereséről beszél.
Megjegyzés:
Sohasem voltam sem a KISZ, sem az MSZMP tagja, igaz, azóta sem lettem párttag. A III/III megfigyeltje voltam, a „rendszerváltáson” időben jelentősen túlmenően is. Sem a fiúk, sem a technika nem szűnt meg azonnal, s kétséges meddig nem. Ma is mindig vallom, hogy vannak baloldali – de nem zsákmányszerző – barátaim, döntően Pozsgay követői. Igen fontos, hogy minél pontosabban beazonosítsuk a „rendszerváltó maffia” tagjait és működését. Anyám még tinédzser koromban egyszer azt mondta, minden rendszernek vannak tisztességes tagjai. Közös érdekünk, hogy tudjuk a tisztességteleneket.