Megérkeztünk
Most már bizonyos, hogy végre Magyarországra is elérkezett a jólét. Ezt onnan gondolom, hogy a magyar jódolgában nem tudja, mit csináljon. Az elmúlt hét két sztárja, egy valami Curtis nevű ember és egy ismeretlen márkájú pelenka volt.
Mindkettő nagyon fontos, hiszen korunk két szellemóriása Puzsér és Bayer is billentyűzetet ragadott, hogy útmutatásokkal szolgáljon a témában. Magam megelégedtem azzal, hogy a híroldalakon a címeket olvasva tudjam, megérkeztünk, immár megengedhetjük magunknak, hogy unalmunkban akár hülyeségekkel is foglalkozzunk.
Az élet nagy kérdései immáron megoldva, a fontos könyvek kiolvasva, maga Buddha is megirigyelhetné beérkezettségünket.
A legjobb az egészben, hogy észre sem vettük, egy ideig nem akart igazán beindulni a nyár, kicsit sajnálkoztunk miatta, aztán meg túlságosan is beindult, izzadtunk hát rendesen, s közben csakúgy becsusszantunk ebbe a sokáig elérhetetlennek tűnő állapotba.
Pedig senkinek sem kellene tökéletessé válnia. Senkinek, csupán annak, akinek szenvedést okoz a pusztulás, aki szenved az elmúlás gondolatától, csak az válassza a tökéletesedés útját, aki csak így könnyíthet a sorsán. Ám néha megtörténik, hogy a megvilágosodás csak úgy magától is bekövetkezik, valamilyen esemény kapcsán. Arra azonban, hogy egy ország érkezzen meg egyik pillanatról a másikra a nirvánába, eddig még nem volt példa, vagy legalábbis nem írtak róla.
Most sokan azt mondhatják, hogy keverem a virtuális valóságot és a valós valóságot, ám ez bizonyosan nem így van. A fent említett események fontossá válása nem következhetett volna be, ha a különböző jólétek csillagai nem ezt rajzolják ki. Ám ezt rajzolták ki, a testi és lelki jólét immár megelégedetten hanyatlik egy új, jobb világ párnájára, s alszik el úgy, hogy tudja, eztán nem kell a valóságnál jobbat álmodnia.
Valljuk be ez a nép, ez az Isten adta nép, megérdemelte ezt. Sokat szenvedett, dolgozott érte, ám végre azt teheti, amit csak akar. Arról olvashat, beszélhet, amiről csak kedve tartja.
Bizony, a dolgok időnként maguktól elrendeződnek, most egy ilyen pillanatnak vagyunk tanúi. Mert bár a nyárnak vége, ám eddig soha nem tapasztalt ősz közeleg. Eddig még nem tudtuk, milyen az, amikor nyugodtan várhatjuk az iskolakezdést, a közüzemi végszámlákat és nem idegeskedünk, hogy nem nézhetjük a LaLiga és a BL meccseit. Isten immár velünk vonul.