Szakítópróbák
Az elmúlt hét politikai eseményei nem utalnak nyári uborkaszezonra. A legforróbb a német belpolitikai válság volt. Angela Merkel most ott tart, hogy a kormánya, amelyik még száz napja sincs hatalmon, pillanatokon belül megbukhat. A kirobbantó ok a megoldhatatlan német migrációs helyzet. Merkel pártjának, a CDU-nak a testvérpártja, a bajor CSU bekeményített: ha nem oldják meg a határoknál tapasztalható káoszt, még arra is sor kerülhet, hogy kilépnek a kormányból.
A német belügyminiszter, aki a CSU elnöke is egyben, kidolgozott a migrációs helyzet megoldására egy 63 pontból álló tervezetet. Ennek a 63. pontja lett a vita tárgya. Ez azt mondja ki, hogy akit már egyszer kiutasítottak az országból, az nem jöhet vissza (eddig ilyenek is visszamentek!), és akit regisztráltak már másik országban, azt visszafordítják a határról. Merkel ezt a határzárat nem fogadta el. Ő európai megoldást akar, és nem nemzetit.
Most lesz június végén az EU kormányfőinek tanácskozása, ahol a migránskérdés lesz a fő téma. A kancellár belelavírozta magát abba a helyzetbe, hogy addig kért határidőt a két párttól, hogyha nem tudnak az EU vezérei megállapodásra jutni, akkor a 63. pontot is megfontolja a kormánya. A bajor CSU pedig kijelentette, ha nincs EU-s megoldás, akkor nincs tovább fontolgatás, Merkel akarata ellenére is lezárják a német határokat a migránsok elől. Így Merkelnek semmi más esélye nincs, mint az európai megegyezés. Az pedig szinte kilátástalan.
Ellenzi a megegyezést lassan már fél Európa. Miután egyhangú szavazás szükséges a kérdésben, Merkelnek meleg pillanatai lesznek. Lehet, hogy – ahogy az egyik német újságíró jósolta –, idén már nem Merkel mondja majd a karácsonyi kancellári beszédet.
A másik pálfordulás Olaszországban történt. Az új belügyminiszter lezárta az összes olasz kikötőt a migránsokat Olaszországba szállító NGO-hajók elől. Ilyen egyértelmű és kemény döntés eddig még nem történt. Málta ugyan régóta nem engedi be a menekülteket szállító hajókat, de olyan kis ország, hogy elnézik nekik. Az olasz lépés merőben más. Egyrészt kiderült, hogy igenis, meg lehet védeni a hosszú olasz tengerpartot is. Nem kell kerítés, harc sem, csak egy határozott rendelet.
Európa vezetése – élen Macron francia elnökkel –, azonnal felhördült, és szabályosan lebunkózták Olaszországot. Ahogy korábban bennünket is a kerítés miatt. Hogy meddig tart az olasz keménykedés, nem lehet tudni. De ezt ígérték a választópolgáraiknak, és ezt láthatóan be is fogják tartani. Más kérdés, hogy az éppen kormányra került spanyol szocialista kormányfő azonnal eljátszotta az európai jófiút, és beengedte az afrikaiakat szállító hajót Valenciába. Ennyit az európai összetartásról. Lehet, hogy két hét múlva totális válságba kerül a német kancellár, és az olaszok miatt hajba fog kapni az EU. Tragédia nincs. Angela Merkel nélkül is lesz élet, és már egy év sincs addig, hogy a tavaszi, európai választásokon az EU gyenge vezetői is eltűnjenek a politikai porondról.