Megváltozott szelek
Alapvetően változik a széljárás Európában, de hazánkban is. A Merkel-Soros főfuvallat igen meggyengült. Más szelek fújnak már Ausztriában, Olaszországban és az európai közhangulatban is. Úgy tűnik, a következő évi EU-parlamenti választás át fogja írni annak összetételét és szándékát. A „Wilkommenskultur” és a migránssimogatás egyre erősebb akadályba ütközik az európai államok többségének lakossága által. Mintha feltámadt volna Európa immunrendszere.
Nem akarom most ismételni, mennyire meghatározó szerepe volt és van ebben Magyarországnak. Az eddig szidott Orbánt egyre többen tekintik az európai új hullám megteremtőjének és zászlóvivőjének. Ez tény, de én mostanában inkább rejtvényfejtéssel foglalkozom.
Orbán már a választások előtt azt mondta, ha győznek, egészen új politika következik. Aztán lett több mint kétharmad, tehát szabad az út. S ma már nem kétséges, hogy valóban új politika következik, nem kis részben új emberekkel. Kásler professzor kinevezése az Emberi Erőforrások Minisztériuma élére némileg váratlan. De a megnyilvánulásai még inkább, pl. az, hogy kijelentette, szükség van egy magyarságkutató intézetre. Orbán pedig elment egy cserkészavatóra, kijelentve, hogy a kormány nagymértékben egyetért az ő törekvéseikkel. Gulyás Gergely miniszter viszont a közösségek megtartó erejéről beszélt, s arról, hogy vissza kell állítani a jó közérzetet.
Novák Katalin államtitkár már hosszabb idő óta beszél a társadalom és a család meghatározó szerepéről. Orbán pedig a közösségi összetartást és közösségi gondolkodás szükségességét emeli ki. Ezekben a témákban igen érzékeny fülem és nem kevés tapasztalatom van. 1990-95 között szakmai, elsősorban módszertani szerepem volt egy olyan csoportban, mely az Antall-kormány idején és Surján minisztériumában a helyi társadalom és gazdaság építésével foglalkozott.
Külföldről behozott hatékony módszerekből sikerült olyan forgatókönyveket építenünk, mely katalizálta a helyi közösségek és önkormányzatok önszerveződését és hatékonyságát.
Antall kormányát még keményen kézben tartották a kommunizmus hatalomátmentői, a posztbolsevikek. De látszott és konferenciákon kimondatott, hogy az alulról szerveződő helyi társadalmak számos csodát teremthetnek.
Aztán jött Bokros és programja, és elnézést a kifejezésért, de egy mozdulattal pofán csapta a helyi kezdeményezésre épülő irányvonalat, kisöpörte a minisztériumokból az ezt segítőket, de leginkább durván kiforgatta az önkormányzatok zsebeit. Személyes tanúja vagyok mindennek, s bizony (de sajnos) részletekbe menő előadásokat tarthatok minderről.
Új szelek fújnak. Teret kap, sőt kívánatossá válik a helyi cselekvés, a helyi és kistérségi gondolkodás. Sajnos a nemzeti vagyon helyi szeleteit sokan már megkaparintották. Nagyjából felosztásra, felvásárlásra került a helyi föld. De azért maradt a cselekvésnek nem kevés tere.
Ezt kell megtalálni és újjáépíteni.
Számomra igazi öröm, hogy azok az elvek, melyeket számosan megfogalmaztunk, vidék- és társadalomfejlesztési konferenciákat, végre ismét teret, s feltehetően támogatást kap.