Kereszttűzben
Az új bajor miniszterelnök elrendelte, hogy minden állami intézmény előterében ki kell függeszteni a keresztet, hogy ez a bajor állam kulturális identitását, hagyományait és erkölcsiségét szimbolizálja. A keresztény – döntően katolikus és evangélikus – Németország hangadói azonnal nekiestek Söder miniszterelnöknek. Nemcsak a balliberális megmondók, az újságírók, tv-szerkesztők és baloldali pártok támadták meg Södert a kereszt miatt, hanem maga a müncheni kardinális – a neve Reinhard Marx, nomen est omen –, és vele az evangélikusok főpüspöke is.
Marx bíboros volt az – evangélikus társával együtt –, aki 2015 szeptemberén a müncheni állomáson üdvözölte az országba beözönlő muszlimokat – úgy, hogy főpapi keresztjét levette a nyakából. Ott állt a katolikus Marx bíboros a síneknél muszlim-üdvözlőként. Tárt karokkal fogadta azokat, akik a katolikus hívőket „hitetleneknek” nevezik, és e hitetlenek ellen minden eszközzel harcolni kötelezettek.
Ne felejtsük: a katolikus egyház volt az, amelyik anno a keresztes háborúkba induló, az iszlám ellen hadba vonuló seregeket nemcsak szervezte, megáldotta, hanem minden keresztény ember kötelességévé tette a muszlimok elleni, szent háborút. Lehet, hogy sokaknak ez régen volt, de olyan régen semmiképpen sem, hogy ma éppen a keresztény egyház némely vezetői üdvözöljék a muszlim inváziót, miközben – a békességre hivatkozva – fellépnek egy rendelet ellen, amelyik a keresztállítást írja elő az állami identitás jelképeként. Feltehetően „Marx püspök úrnak keresztallergiája van”, írta jogos felháborodással az egyik tekintélyes német folyóirat.
Amikor a bajor vagy a magyar miniszterelnök az európai keresztény kultúráról beszél, és keményen harcba száll a mai úgynevezett „modernek”, „progresszívek” és a Marx-féle egyháziak minden határt átlépő szabadosságával, akkor – és ezt ki is hangsúlyozza Söder is, Orbán Viktor is – nem csak az egyházi értelemben vett vallásos polgárokhoz szól. Benne van minden ember, aki hisz európai gyökereiben, keresztény kultúrájában és a nemzeti hagyományokban. És ennek a jelképe a többség számára nemcsak Bajorországban, hanem nálunk is a kereszt.
Markus Söder miniszterelnök nem véletlenül hozta meg ezt a rendeletét. Európa legnagyobb kihívása a muszlim migránsok beözönlése. Németországban és Nyugat-Európában egyre több problémát okoz az idegen kultúrájú és erkölcsű, integrálódni képtelen muzulmán vallásúak sokasága. A kiutat, a jó megoldást senki sem látja. Ezért fontos szimbólum a kereszt arra, hogy mutassa, mi vagyunk itthon Európában, hogy ez a mi múltunk, a jelenünk, és a kívánt jövőnk.
Miközben e sorokat írom, éppen az új Országgyűlés megalakulása zajlik. A felemelő ünnepet, a demokrácia e fontos alkalmát, a képviselői eskütételt megint megzavarta néhány, a képviselő névre és mandátumra méltatlan személy. Ők azok, akiknek semmit nem jelentenek a történelmi zászlók vagy éppenséggel a kifüggesztett keresztek sem. Ki kellene végleg zárni őket a Parlamentből.