Vízválasztók
Jó néhány hete nem írtam blogot. Két meghatározó oka volt. Egyrészt elkapott az influenza, nem súlyos, de hosszú menetre. Másrészt, mióta kitört a választási kampány, nem igazán van kedvem porondra lépni ebben a mocskos és másod-harmadosztályú küzdelemben. Nem vagyok pártfüggő.
Egykor közel álltam az MDF-hez, egykor volt szellemiségét még érdemes idézni. Aztán annak talaján olyan hullagyalázók jelentek meg konkrétan koporsós plakáttal, hogy töröljék el az örökösödési adót. Az MDF méltatlan véget ért, pedig tisztes kopjafát érdemelne, s nem Ibolyát emlékei között.
Annak idején az MDF-nek meghatározó szerepe volt abban, hogy megszabaduljunk a szovjet internacionalista bilincsből. Aztán jött egy másik internacionalista kényszerkör, a globalizmusé, konkrétabban nálunk a Soros-köröké, mára Momentummal, ötkarika nélkül.
Néhány kanyarra azt hittük naivan, a választás belügy. Ma már az átlagember sem ilyen naiv, hiszen az USA-ban és Nagy Britanniában, de Dél-Amerikában is érezhető hazánk nagy szülöttének, Sorosnak életműve. A zseniális spekuláns feladta a leckét. Ő nyílt társadalmat akar és nem nemzeti kultúrákat. S valóban, jövőképében a multikulti szerepel, igaz, kifejezetten szabad migráció formájában. Melyben kevésbé a kulti, mintsem a radikális iszlám beözönlése szerepel, melyben kissé mások a játékszabályok, mint Európa örömmel tapasztalhatta.
Egyszerű tehát a választás, akar-e a választó és családja mindennek részese lenni vagy sem. Az őszödi nagy Fletó azonban szűkíteni akarja a kérdést, pontosabban a választókört. Ő sikere esetén kizárja a választók közül a határon túl élő magyarokat.
Ha jól értelmezem, jelenlegi hivatalos országunkban jöhet a migráns cunami, de a határon túli magyarokat és kisebbségi kultúrájukat megvédi ettől. Ott döntsenek Trianon sikerországai!