Atomenergia és a menekültek
Négy hónapja nem tud Angela Merkel új kormányt alakítani. Ilyen helyzet a német politikai életben még nem fordult elő. A németek – ragyogó gazdasági helyzetük ellenére – elvesztették a bizalmukat a Merkel vezette kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalícióban. De leginkább Angela Merkelben. Merkel – minden nemzetközi tekintélye ellenére – az utóbbi években elkövetett két, nagyon nagy belpolitikai hibát, és ezek egyike a lakosság zsebére, a másik pedig a zsebére is és a közérzetére is megy. A merkeli energia-, és menekültügyi politikáról van szó.
A fukosimai atomkatasztrófa után, szembe fordulva a kereszténydemokraták addigi politikájával, a kancellár asszony a zöldpártiak nagy örömére, azonnal bejelentette, hogy Németország kivonul az atomenergiából, és be fogják zárni az atomerőműveiket. A 17 atomerőműből – hatalmas költségekkel járva – már 9 le is állt. A nép pedig fizeti az azóta drasztikusan megemelt energiaárakat. Merkel a veszélyre hivatkozott. Közben a szomszédos országokban bőven van atomerőmű. Ráadásul nem egy közülük a német határhoz csak 30-60 km távolságra.
Franciaországban 58 (!), Belgiumban 3, Svájcban 5, Csehországban 2 atomerőmű működik. Ezek ugyanúgy veszélyeztethetik Németországot, mint a sajátjaik. Közben kellene az energia. A német autóipar nagy terveket sző az elektromos meghajtású autókkal. Ezeknek a működése ma még kiszámíthatatlan mennyiségű áramot igényel. Atomenergia nélkül ez nehezen fog menni.
A másik hibás döntése Merkelnek 2015 szeptemberében a menekültek tömegeinek befogadása volt. A Parlament megkérdezése nélkül, maga döntött arról, hogy közel egymillió migráns beözönölhetett az országba. A választáson a migránsügy központi témája volt az embereknek, jóllehet a Merkel-párti média igyekezett ezt elhallgatni. Az eddig a német településeken soha nem látott számú arab és afrikai – munka híján – ténfergő, mobilozó fiatalok látványa elgondolkoztatta a korábban még lelkes bevádorláspárti németeket. Nem véletlen, hogy Merkel pártja, de a szintén migránspárti szociáldemokraták is, történelmük legrosszabb választási eredményét érték el. Merkel mégsem mondott le, és tovább balra sasszézva, újra kancellár maradhat.
Az Orbán-kormány mindkét kérdésben éppen az ellenkezőjét követi, mint Merkelék. Kap is ezért a külön utasságért a német politikától és balliberális médiától eleget. Mi nem leállítjuk, hanem – hasonlóan a finnekhez, szlovákokhoz, franciákhoz, angolokhoz vagy a csehekhez – bővítjük az atomerőmű kapacitásunkat. Az áram árát a kormány nálunk nem emelte, hanem csökkentette.
Menekültügyben a magyar megoldás pedig élesen szembe megy a merkeli felfogással. A német hibákból semmit sem tanulva, a magyar ellenzék pártjai kivétel nélkül le akarják állítani a paksi bővítést, és be kívánják fogadni a migránsokat.
Az áprilisi választáson egyértelműen ki fog derülni, hogy a magyar választók a Merkelt követő, hazai „demokrata” ellenzékiekkel, vagy az orbáni megoldással értenek-e egyet.