Jósokhoz kell mennünk, vagy vegyük magunk észre a jeleket?
Volt egy ténylegesen kellemes eszpresszó Pesten a Nyugati pályaudvarral srégen szemben. Sokáig működött, viszonylag jól berendezve, tisztán tartva, mérsékelt árakkal és udvarias kiszolgálással, tán úgy a 80-es évek elején. Egy olyan hely, mely még alig viselte magán a szocreál lepusztultságát. Meghívtam egy csinos nőt, egyetemista korunkban már ismertük egymást, s most éppen közeledőben voltunk.
Végigmentünk a hosszú, de nem túl széles termen, azt hiszem, kis kerek asztalok és plüss székek között, s felmentünk a megemelt belső kisebb térre. Volt ebben valami intimitás, mint ahogyan az egész presszóban. Összesen egy ember ült itt fent, a távoli bejárati ajtó felé fordulva.
Minket alig zavart, mondom, egy kezdődő értelmiségi kapcsolat még nem mély, de annál egymásra figyelőbb mondatai váltakoztak. De éreztük, a férfi ránk figyel, majd igen tapintatosan megkérdezte egy alkalmas szünetben, beszélhetne-e velünk. Azonnal azzal kezdte, grafológus és ha akarjuk, szívesen elemezné írásunkat. Megkérdeztem mennyiért, s legfeljebb a következő két Cherry Brandy árát fedezte, felenapi folyékony betevőjét.
Felébredt bennem a játékszellem. Ez kifizethető volt számomra, s indulóban volt egy párkapcsolatom. A fickó udvarias volt, s nem zavaró. Egymásra néztünk, majd elkezdtünk írni az elénk tett papíron. Jó játék volt, mi egyetemi vizsgáztatáshoz szokott emberként érdeklődéssel figyeltük. Ő akkor még csak eladta magát, s nem tudta, hogy vizsgázik is.
És igen jól vizsgázott: bizony hű és látszólag korrekt személyiségképet adott, igaz, kis hízelgéssel, de szókimondással is. Hát mindkettőnk esetében a személyleírás meglehetősen jól sikerült. Egymásra néztünk, két természettudományokon nevelkedett oktató. S mint megtanultuk, ezután jön az ellenpróba: előszedtem a táskámból egy kéziratot, s elé raktam: s erről mit gondol? Kissé zavarba jött és szavai akadoztak, de mondta, mondta a legnagyobb badarságokat, miknek a sorok általam ismert írójához semmi közük sem volt.
Ránéztem egy idő után, s annyit mondtam: ebből semmi sem stimmel. A szemüveges férfi teljesen zavarba jött, egész arca elpirult. Jézus Mária, maga csak nem egy pszichológus? Hát, bizony, most éppen azt oktatok az ELTE-n. Hol rózsaszín volt ezután arca, hol igen sápadt. Azonnal felajánlotta, hogy visszafizeti a már átadott pénzt.
Én nem elégedtem meg ennyivel: közöltem, hogy a pénzt megtarthatja, ha elmondja, hogyan dolgozik. S bizony a szalonszélhámos pontosan elmondta, hogyan figyeli meg a presszó hosszú folyosóján bejövő áldozatokat, hogyan választja ki klienseit, hogyan épít fel a bejövők megfigyeléséből és viszonylataiból személyiségképet.
Megérdemelte az íráselemzés miatt kapott fizetséget, én bőven megkaptam az ellenértékét. Na, nem az elemzésben, hanem munkamódszere zavarában bevallott bemutatásában. Ebben a műfajban bizony profi volt: a megfigyelés ezen szintjét bizony sok szakmában, főleg a kriminalisztikában talán a profilalkotás körébe sorolnák.
A megismerés e műfajában én is viszonylag rutinos vagyok, de nem merném felvállalni azt, amit ott előadott. Én inkább „puzzle” játékot játszom, apró darabokból, jelenségek sokaságából próbálom összerakni a folyamatokat, rejtett mechanizmusokat. Elég jól beválik.
Most hadd mutassak be néhány ilyen mai apró darabot!
Nagy Britannia kiválása az EU-ból, ha nem is elsietve, de kétségtelenül folyik. Ma jött viszont a hír, hogy a britek belépnek egy másik, igaz, nem európai, hanem kontinenseket átívelő szabad kereskedelmi társulásba. Az is friss hír, hogy Seehofer, a bajor miniszterelnök az Orbánnal együtt tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Bajorország gazdasági szövetséget akar kötni a V-4 országokkal. Nocsak, a bajor miniszterelnök barátként üdvözli Angela Merkel által oly sokszor kiátkozott magyar miniszterelnököt? Az ALDI meg bejelentette, hogy 300 000 Ft körül alakulhat hazai cégeikben az átlagbér.
Mit jelent ez az egész? Azt, hogy Brüsszel eddigi politikája következményeként újrastrukturálódik az EU magjának külsőbb holdudvara? Új Európa fogalmazódik! S ezúttal várhatóan nem hátrányunkra alakul a világ. Közép-Európa és a Visegrádi Négyek felértékelődik. Nem is olyan rossz jövőkép!