Tengeralattjárók
Mintegy 10 napja jelentették be, hogy eltűnt egy argentin tengeralattjáró negyvennégy fős személyzettel. A hangulat akkor forrósodott fel, amikor hat nappal az utolsó bejelentkezés után sem adtak hírt. Az oxigénellátás ugyanis 7 napig elegendő, ha nincs kapcsolatuk a vízfelszínnel. Aztán az ötödik-hatodik napon jött egy USA külügyminisztériumi bejelentés, mely szerint műholdjuk hatalmas hanghatást észlelt a hajó eltűnésének mintegy hatvan kilométeres körzetében. Nagyobbat, mint egy torpedó felrobbanásáé, de kisebbet, mint egy nukleáris robbanásnál.
Csakhogy ez az emlékeim szerint 1985-ben épült, kivénhedt és három éven belül leselejtezésre váró német eredetű tengeralattjáró dízel motorral rendelkezett. Ettől még lehetett rajta néhány torpedó, csakhogy szakírók szerint az nem szól akkorát, mint, amekkorát az űrből észlelni lehet. Ma már a hírek arról szólnak, hogy a hajó tényleg felrobbant. De mitől, és mitől szólt ekkorát? Mint jelzik, a robbanás hangja messze felülmúlta egy torpedóét, sőt azok összességéét is. Gépházában dízel hajtás üzemelt. Az sem robbanhat ekkorát.
S ha nincsen rajta atomhajtás, vajon mi szólhatott ekkorát, hiszen ezek szerint az összes számba vehető robbanótöltet sem tudhat akkora hanghatást produkálni, mint ami a műholdszámítások szerint történt.
Idegen támadást nem valószínűsítenek a szakértők. Titkos küldetés viszont szóba jöhet. Igen, de akkor is honnan állhat össze kritikus mennyiségű, összeérő uránium.
E kérdés még egy ideig perzselni fogja a közbeszédet.
Megjelent viszont egy hír a médiában. Észak-Korea hatalmas tengeralattjáró-fejlesztésébe kezdett. Persze, melybe beleférhet nem csupán néhány torpedó, de rakéta is. Akár atomtöltettel. Lám, fejlődik a világ. Innen jól el lehet dugni a tenger mélyére a potenciális atomcsapást.
Dan Offry, az Izraelben igen nagy példányszámban megjelenő „Kelet Népe c. hetilap magyarul tökéletesen beszélő néhai főszerkesztője hat-hét évvel ezelőtt igen kardcsörtető előadást tartott a Várban, büszkén előadva, hogy Izraelnek van három csúcsmodell tengeralattjárója. Egyet a holokauszt-kártérítés fejében ingyen kaptak Németországtól, egyet ugyanez okból féláron, s még egyet kifizettek.
Dan igen látványosan adta elő, hogyan is tudnak ezek tartósan kushadni a tenger mélyén, s akármikor lecsapni. Előadása stílusa után alig kétséges, a tengeralattjárókban készenlétben nyugvó rakéták nemcsak hagyományos felszereléssel bírnak.
Víz alatt behálózva, rejtett sötétségben halálosztó erők nyugszanak. S meddig nyugszanak?