Demokrácialovagok, igazságosztók

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter izzadva védi, mosdatja az egyik tévéműsorban kormánya adóelkerülési trükkjeit, amellyel európai cégekkel összejátszanak, hogy azok megkerüljék hazájuk adótörvényeit. Több magyar vállalkozó is kihasználja ezeket a luxemburgi, máltai és más adóelkerülésre szakosodott országok, szigetek ajánlatait. Kuncsaftjaik között van például a Nike, a Volkswagen, az Amazon, a Google, az Apple – hogy csak néhány óriáscéget említsünk. 

Tudni kell, hogy Asselborn, ez a luxemburgi szocialista úr, amúgy az egyik legnagyobb demokrácialovag, aki Magyarországot, Lengyelországot legszívesebben kizárná az Európai Unióból. Nincs nyilvános megszólalása egy kis orbánozás, kvótázás, rezsimezés nélkül. Miközben ő az egyik vezetője egy országnak, amelyik másokat – jogi csűréssel-csavarással – súlyosan megkárosít. Évekig ezt a rendszert egy volt luxemburgi miniszterelnök működtette. Az ő személye sem ismeretlen, jelenleg éppen az Európai Unió egyik vezetője, Jean-Claude Juncker a neve. Most, hogy Juncker a másik oldalon van, az EU megpróbál ezek ellen az adóparadicsomok ellen lépni. A luxemburgi kormány ezt kikéri magának, és rögtön tagadja az EU fennhatóságát. 

Az EU Bizottságának joga van arra, hogy valami neki nem tetszőnek hangot adjon, de egy államnak is joga van ezzel nem egyetérteni

– jelentette ki pirulás nélkül Asselborn külügyminiszter úr ugyanebben a műsorban. Ő, aki felháborodva támadta meg a magyar, a szlovák és a lengyel kormányt, amikor azok a migránskvóta ellen felléptek, mondván, hogy minden országnak joga van ahhoz, hogy eldöntse, kit enged be a határai közé. 

Bizony, ilyen urak ezek arrafelé. Szemrebbenés nélkül előhúzzák a kettős mércét. Nekik, a nyugati liberális demokrácia vezetőinek, politikusainak, újságíróinak és művészeinek mindent szabad. A szerintük még éretlen közép-európai országoknak meg még tanulniuk kell e szép világot. Így érvelnek a hollandok, a belgák, a franciák, de az angolok is, mélyen hallgatva arról, hogy gazdagságukat valamikori gyarmataik véres kizsákmányolásából szerezték. Ott fütyültek a demokráciára. Most ezekből a kisemmizett, tönkretett, afrikai, arab országokból indult meg a migrációs tömeg, hogy elfoglalja Európát. A nyugati országokba számolatlanul ömlött be a gyarmati áru, a nyersanyag, a pénz, mégsem szónokoltak Asselborn úr elődei, hogy osszanak a gyarmati javakból valamiféle kvóta alapján a kelet-európaiaknak is. Amikor a volt gyarmatok népe megindult, akkor azonnal szeretnék őket „igazságosan” szétosztani egész Európában.

Találékony emberek ezek a demokrácialovagok. Gyarmataik már nincsenek, így nekiláttak megcsapolni más országok sikeres vállalkozásait. Munka nélkül, adótrükkökkel. Amikor Európa tiltakozik ellene, akkor kiváltságos állami jogaikra hivatkoznak. Ha a belga Guy Verhofstadt, a luxemburgi Juncker vagy Asselborn úr nevét hallják, gondoljanak arra, hogy ők kiemelt példái e derék, „demokrata” vezetőknek.