Ráfordultunk a választásra
Bő hét hónap múlva újból a választópolgárok kezében lesz a döntés, hogy meghatározzák négy évre Magyarország jövőjét. Ez a választási hangulat érzékelhető volt az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitóján is. Ahogy ez szokás, a miniszterelnök beszámolt az eredményekről, és körvonalazta az elkövetkező, főbb feladatokat. Orbán Viktor joggal lehet büszke arra, amit a kormányzása hét évében elért. Szinte nincs terület, ahol az ország ne lépett volna előre. Van, ahol igen jelentősen – legyen itt elég csak a munkanélküliség csökkenésére utalni. A munkanélküliség nem kap akkora szerepet nálunk a napi politikai csatározások során, mint például az egészségügy, de minden ország életében létkérdés annak leszorítása.
A parlamenti ülés felszólalói közül Vona Gábor fellépése egyre gyengébb. Nem érthető, hogy miért kap fel olyan témákat, amelyek semmit nem hoznak a párt konyhájára. A korrupció nem érdekli úgy a választópolgárokat, ahogy ő ezt gondolja. Minden párt ezt hajtogatja. Reviczky Gábor színész egyik interjújában meg is kérdezte, hogy mégis, kinek kellene előnyökhöz jutnia egy konzervatív kormány alatt, ha nem a kormányhoz lojális vállalkozóknak. Netán az ellenzék holdudvarának?
A világon mindenütt úgy van, hogy azok a vállalkozók, akik nyíltan fellépnek az adott kormány politikája ellen, nem nagyon lesznek befutók a kormányberuházásoknál. Amíg a Jobbikot most támogató Simicska korábban ezt tudta, addig nem volt gondja a „korrupcióval”. Vonának látnia kellene, hogy a nyugati demokráciákban ez ugyanígy működik. Sem az idei francia, sem az angol vagy a német, osztrák kampánynak nem volt, és nem központi témája a korrupció. Aki hatalmon van, az oszt – tudja ezt minden értelmes polgár. Mérgelődik egy-egy korrupciógyanús hír hallatán, de ez alapvetően nem befolyásolja a szavazata leadásakor.
Ugyanígy érthetetlen „az oktatás tönkretétele” jobbikos témafelvetés is. Most, amikor régen volt ilyen nyugodt az iskolakezdés. Nem olvastunk tömeges tankönyvhiányról, nem voltak tanártüntetések, de a diákok sem vonultak az utcára. A pedagógusok fizetését kezdi normális szintre vinni az Orbán-kormány, iskolafelújításokról, beruházásokról ad hírt a sajtó. Ennél erőltetettebb ütemet a gazdaság nem is bírna el. Mit szeretne még Vona Gábor? Netán a rovásírás kötelező bevezetését? Bár már ezt az őskultuszt sem hallhatjuk a Jobbiktól. Már nem akarnak a Tesco helyett Turul áruházláncot. Belesimult a Jobbik is a többi ellenzéki párt szürkeségébe, a kormány és Orbán Viktor parttalan szidalmazásába. Nem véletlenül válaszolt vissza a miniszterelnök igen keményen a Parlamentben Vonának. Amilyen ugye az adjon Isten...
A többi ellenzéki párt is hozta a szokott formáját. Fideszeznek. Mert értékelhető válaszuk nincs arra, hogy mit tudnának jobban, sikeresebben megvalósítani mint az Orbán-kormány. Nem véletlen, hogy a Fidesz-KDNP évek óta élvezi választóinak töretlen bizalmát. Nem hinném, hogy ezen az elkövetkező hét hónap bármit is változtatna.