Zsákutcázók
Amióta 2010-ben a Fidesz-KDNP megnyerte a választásokat, azóta a haza bölcsei (Tamás Gáspár Miklós, Lengyel László, Petschnig Mária Zita, Bokros Lajos, és még sokan mások), velük a baloldali pártok vezetői (Gyurcsány, Mesterházy, Bajnai, Ujhelyi, Botka stb.) és újabban a pestieket utcára hívó reménységek (Gulyás Márton, Fekete-Győr András és társaik) mindennap, minden héten megjósolják az Orbán-kormány azonnali bukását. A balliberális média vagy a hasonló eszméket valló politológusok vészjósló szavairól már ne is beszéljünk. Ha idevesszük a nyugati média hazugságait a magyar helyzetről, akkor az az ember érzése, hogy a Fidesz-KDNP vezette Magyarország már rég nincs is. És a magyar nép egy embertelen nyomortól és diktatúrától szenved.
Ehhez képest nem is értem magamat, hogy miért örülök annak, hogy majd hét hónap távollét után – újra Magyarországra mehetek. Pontosabban: dehogyisnem értem. Mert a káoszból, a nyomorból, a politikai elnyomásból, egy szó sem igaz. Az ország ugyan nem Svájc, még csak Ausztria sem, de él, működik, megy előre, ha nem is akkora lépésekkel, ahogy azt minden magyar polgár szeretné. A nép szabad, a sajtó szabad, a demokrácia működik. Ezt minden normális embernek látnia kell, akinek csak egy kicsi összehasonlítási alapja is van. Vannak mégis, akik képzettek, külhoni tapasztalatuk is van, mégis akkor érzik jól magukat, ha a saját országukról csak a rosszat, a valótlant mondhatják el. A külföldnek is, a hazai olvasóknak, hallgatóknak, nézőknek is. Ha feljelentgethetnek, tüntetést szervezhetnek, korrupciózhatnak, és bárgyú riportokat készíthetnek a felcsúti stadion mellől.
Megfejthetetlen, hogy miért képtelen a magyar egy kicsit is összefogni. Gondoljanak bele, hogy mekkora hibát követett el Angela Merkel 2015 szeptemberében, amikor kontroll nélkül beengedte az országába a migránsok százezreit. Kemény bírálatok érték, de nincsenek feljelentések, még a tüntetések is szórványosak. Igaz, nem éppen finom lelkű vonulókra utal, ahogy Merkelt Hitler-bajusszal vagy akasztófán lógva festik fel transzparenseikre. De a német emberek amikor kell, összefognak, és a migráns helyzetből is próbálják kihozni azt, amit még lehet.
Nincs is értelme az összehasonlítást folytatni. Csak azért jutott eszembe mindez, mert éppen olvasok Tölgyessy Péter előadásáról egy tudósítást. Ahol – ez a sokat tapasztalt politikus-politológus – azt a képtelenséget fejtegeti, hogy Orbán hogyan viszi zsákutcába az országot. És óriásit fog bukni, ráadásul az ellenzékével együtt. Ez már amolyan világvége hangulat, valóságtartalma pedig semmi nincs. Másra nem jó, csak arra, hogy a jobb- és baloldali médiának egyaránt legyen témája az esti, politikai vitákon. Mert ha valami zsákutca, akkor ezek a talkshow-k aztán igazán azok. Itt 2010 óta esténként bukik meg a Fidesz-KDNP.
Tudom persze én is, ahogy más országokban sincs másképp, a magyar kormány sem hibátlan. De ilyenkor mégis az jut az eszembe, hogy akit halottnak kiáltanak ki, az sokáig fog élni.