LélekÁllomás: a tapasztalat maga a változás kezdete
Van aki egy megélt eseményre simán legyinteni tud és azt mondja „jajj minek fújod fel, felejtsd már el.” Van aki viszont ugyanezen esemény, tapasztalat hatására a történteken kattog napokig, hetekig, vagy akár hónapokig is. Sőt, éveken át is cipelhetünk a lelkünkben elásott súlyos terheket, érzékenységünk sebeit. Ugyanazon tapasztalat tehát egyik embernél meg sem rezegteti lelkének húrjait, másnál pedig komoly, feloldásért kiáltó lelki terheket képes építeni. Hiszen nem vagyunk egyformák. Egy valamiben azonban mégis. Mindenki számára vannak olyan tapasztalatok, amelyek nagyon is megrezegetik azt a bizonyos húrt.
A nehezen megélt tapasztalatinkat azonban nem azért kapjuk, hogy bántsanak minket az égiek, hanem mindinkább azért, hogy felismerjük, hogy azokban a részeinkben kell változást megélnünk.
Ott kell nekünk saját magunknak változtatnunk. Méghozzá önmagunkon. Azért kaptuk ezt az életet, hogy tanuljunk, fejlődjünk, hogy boldogok legyünk. És ezeken a pontokon tudjuk ezt elérni. Így mutatja meg nekünk az élet, hogy hol kell kicsit megállnunk, majd valamit másképp csinálnunk.
A tapasztalat tehát maga a változás kezdete…
Amikor olyat kell megtapasztalnunk, ami nehéz érzéseket kelt bennünk, ami miatt haragszunk valakire, vagy magunkra, amiket sebként hordozunk magunkban sokáig, amik miatt nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, amik érzékenyen érintenek bennünket (mást lehet, hogy teljesen más érintene érzékenyen, de az az ő fejlődési pontjai közül való), tehát amikor belső konfliktust élünk meg, akkor az egy üzenet számunkra arra vonatkozóan, hogy hahó, itt van egy olyan pont az életedben, ahol valamit meg kell értened és a megértés által valamit tanulnod, ami által pedig fejlődnöd kell. Egy szinttel feljebb lépned.
Tehát azokat a tapasztalatainkat, amik konfliktust okoznak bennünk, meg kell vizsgálnunk olyan szemmel is, hogy mit kell megértenünk belőle. Mit kell megismernünk általa önmagunkról.
Így válunk képessé a magunkban hordozott sebek feloldására, a konfliktusok megszüntetésére.
Vagyis a változás nem más, mint hogy tapasztalataink által megismerjük önMAGunkat, hogy mi mozgat bennünket tudatalatt, milyen mintákat hozunk otthonról, milyen meggyőződéseink vannak a világunkról. Nem tudhatjuk, hogy kik is vagyunk valójában, amíg a bennünket tudatalatt irányító mélységeinket fel nem fedjük. Amíg pedig nem ismerjük meg belső programjainkat, addig a tudatos énünk sem sejtheti a számunkra legjobb irányt. Ezért ha valamit másképp szeretnénk tapasztalni, akkor tudjuk mindig azt, hogy nekünk kell valamiben változnunk ehhez.
Mert a világ mindig olyan lesz, mint amilyen hit bennünk él róla. A kérdés csak az, hogy ez jó világot teremt- e számunkra?
Egy biztos: Ha megtaláljuk belső programjainkat, ami felépít tudatalatt bennünket és ezáltal világunkat, akkor valódi csodákra leszünk képesek onnantól. Mert nem másoknál, hanem önmagunknál kiválóbbaknak lenni, azzá válni, ez a csoda. És ez nyit kaput a többi csodának is életünkben.
Minden sorát szeretettel írva, Dr. Dénesné dr. Orcsik Judit
LélekÁllomás – egy állomás a boldogságodért. Egyéni és párkapcsolati konfliktusok megoldása.
Ha hív az út, én várlak… <3 www.facebook.com/lelekallomas