Tüntetni szabad
Rendezgetem az elmúlt tizenöt évben írt publicisztikáimat, gondolván, hogy egyszer talán lesz energiám egy kis kötetet e cikkekből összeállítani.
Mementóként, történelmi forgatókönyvként. Mert néha feledékenyek vagyunk mi, választópolgárok. Azok a fiatalok pedig, akik a CEU ürügyén tüntetnek, tizenöt évvel ezelőtt alsó tagozatosok lehettek. Nem tudhatják, hogy akik most hátulról tüzelik őket, már voltak hatalmon. Honnan is vehetnék, hogy az őket „narancsos forradalomra” biztató Magyar Bálint, aki „maffiaállamról” értekezik, liberálisként minisztere volt a Horn- majd a Medgyessy-kormánynak, államtitkára Gyurcsány Ferencnek. Ezzel részese a Magyarország gazdaságát tönkretevő, lekorrumpáló szociálliberális élcsapatnak.
Az ifjak bizonyosan nem hallottak a „Tocsik-ügyről”, vagy Magyar Bálint „kakaóbiztos” számítógépeiről sem. Miért is tudnák, hogy Magyar pártja, a megbukott SZDSZ volt az, amelyikről Medgyessy miniszterelnök jelentette ki, hogy az „tele van korrupciós ügyekkel”. Nem emlékezhetnek arra sem, hogy a 4-es metró százmilliárdos csalása éppen ezekben az időkben zajlott. Amihez ugye sem Magyar Bálintnak, sem az akkori, szintén SZDSZ-es főpolgármesternek, a mostani tüntetéseken is ott csápoló Demszky Gábornak, sem Medgyessynek, sőt Gyurcsány Ferencnek sem volt semmi köze.
Tüntetések persze a 2000-es évek elején is voltak. Például az amerikai mintára szervezett kendermagos kivonulások. Liberalizálni akarták a marihuána fogyasztását. Vezérszónokként a manapság Együtt színekben sípoló Juhász Péter lépett fel. De ott vonult az élen Konrád György író is, aki a napokban tett közzé egy minden mértéket elvesztő, Soros Györgyöt magyar szentté avató, Orbán Viktort sárba taposó írást a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Nálunk nem lett a kendermag siker. Máshol igen. A Kanadában kormányzó Liberális Párt most vezeti be a marihuána legalizálását. Minő véletlen, hogy ennek a kanadai Liberális Pártnak volt 2008-2011 között az elnöke Michael Ignatieff, aki most a CEU rektora Budapesten. Minden mindennel összeér.
A nagyszombati tüntetők új célja a magyar választási rendszer megváltoztatása. Hogy miért éppen ez a bűnös a sikertelenségükben, az rejtély. A Fidesz-KDNP ugyanis még a régi, kétfordulós törvény alapján szerzett 2010-ben kétharmadot. A 2014. évi választás számai is egyértelműen mutatták, hogy minden szisztéma szerint a Fidesz-KDNP nyert volna. Nem a törvénnyel van a baj tüntető hölgyeim és uraim, hanem velünk, választópolgárokkal. Nem akaródzik a többségnek a kendermagos Juhász pártjára, az őszödi Gyurcsányra, de az MSZP-SZDSZ időkben mindent megszavazó Botka Lászlóra sem szavazni. Talán inkább a választók bizalmáért kellene harcolni. Nem ezeket a mindig, mindenhol tüntető ezreket, hanem választók millióit kellene megnyerni egy fordulathoz. De ezek a milliók mégsem annyira feledékenyek, hogy Juhász- vagy Gulyás-félékkel kísérletezzenek. Ők hűségesen a rendre, a fejlődésre, azaz a Fideszre szavaznak. És ez így van jól.