America first
Donald Trump beiktatási beszéde óta világossá vált, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a világ kapcsolatában új idők kezdődnek. Az „Amerika az amerikaiaké” régi elv most az „Az Amerika mindenek előtt”-re változott. Ez egyszerűen hangzik, de annál többet takar, ahogy Trump első intézkedéseiből máris látható. Az ázsiai kereskedelmi szerződéstervet (a TTP-t) felmondta, és helyébe kétoldalú szerződések megkötését szeretné. Vagyis a közös, a „globalista”, nagy álmok helyett a nemzetállamok közötti megegyezéseket támogatja. Beszédében nem is említette a nemzetközi szót, míg az arra való reagálásában Angela Merkel folyton „internacionalista” kötelezettségekről beszélt.
Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták vezetője világosabban fogalmazott: ez egy színtiszta nacionalista beszéd volt, amelyik figyelmen kívül hagyja azt a világot, amelyet az elmúlt évtizedekben az USA, Európa és Ázsia kialakított. Nemcsak a gazdaság világában, hanem a politikában is. Trump elhatárolódott elődeinek „világátalakító” politikájától. Nem akarja Bush erőszakos, fegyveres „demokrácia-exportját” követni, vagy Obama – a felforgatott országokat simán cserben hagyó – gyatra lépéseit megismételni, lásd az arab tavasz utáni helyzetet a Közel-Keleten és Afrika északi államaiban.
Nem tervezi az Obama-Hillary Clinton-Kerry által elkezdett, újabb hidegháborút folytatni Oroszországgal sem. Ez fontos jelzés az Obamát feltétel nélkül követő EU vezetőinek. Sok jel mutat arra, hogy fel kell adnia az EU-nak is a teljesen értelmetlen, minden országot hátrányosan érintő orosz gazdasági szankciókat. Új világ jöhet az USA-Izrael kapcsolatban is. Ennek első lépése több mint jelképes: át fogja Tel-Avivból helyezni Jeruzsálembe az USA nagykövetségét. Az USA kongresszusa már 1995-ben határozott arról, hogy a követség költözzön Jeruzsálembe. Ezt az elnökök mindig elmismásolták. Obama is. Az utolsó halasztás áprilisban lejár. Ha ezt Trump meglépi, gyökeresen új helyzet áll elő az izraeli-palesztin-arab kapcsolatokban. Hogy ez háborút jelent-e majd, vagy egy évtizedek óta várt megegyezést – ma még megjósolhatatlan.
Az Európai Uniót Trump nem sokra becsüli. Ő nemzetállamokban hisz, ahol minden nemzetnek megvan a saját érdeke, cselekvési lehetősége. Az EU-ból Németország a fontos a számára. Nem politikailag, hanem gazdaságilag. Az amerikaiak számára előnytelen USA-német kereskedelmi egyensúlyt nem kívánja támogatni. Ha ez bekövetkezik, akkor ez Németországnak, vele Európának, benne Magyarországnak sem lesz előnyös. Mi politikailag Trumppal csak nyerhetünk – gondolva az Obama alatti kifejezetten rossz magyar-amerikai kapcsolatokra –, míg gazdaságilag nagyon kell ügyeskednünk, hogy kedvező magyar-amerikai kereskedelmi szerződést tudjunk majd kötni. Mert Trump azt is bejelentette, hogy nem lesz meg az USA-EU közös szabad kereskedelmi szerződés (TTIP), hanem minden európai országgal külön-külön kíván megállapodni. Ahol a fő tárgyalási alap bizonyosan az „America first” lesz.