Tizenöt év dióhéjban
15 éve, 2002 elején kezdtem írni jegyzeteimet itt, a Kapos Extrában. Ha csak évi 40 héttel számolok, ez közel 600 cikket jelent, mintegy 1 800 000 karaktert – és aki író ember, az tudja, hogy ez már egy szép, vaskos könyvet is kitenne. Az írásaimban a kezdetekben sem titkolt rokonszenvem az akkori Orbán-kormány mellett, még itt Kaposvárott – a fideszes városban – is megosztotta az olvasókat. Máig. Cikkeimre jobbára kulturált kritikákat, de sok elismerést is kaptam.
Akkoriban, 2002-ben, sajnálatomra elvesztette a választásokat az Orbán-kormány, és újraindult az MSZP-SZDSZ koalíció. Kis elégtétel, hogy az elmúlt másfél évtized engem is igazolt: a szociálliberális vezetés nem szolgált rá a választók bizalmára, és a 2002-ben még éllovas Magyarországot 2010-re a csőd szélére kormányozta. Az MSZP azóta egy törpepárttá vált. A magát kommunistaellenesnek nevező SZDSZ, a szocialisták szorgalmas társa lett – mindenben. Az azóta már bizonyított korrupciókban, és a sok-sok, még mindig vizsgált korrupciógyanús ügyben is.
Gondoljunk csak a legújabbra – és gyaníthatóan a legnagyobbra –, az Alstom metrószerelvények beszerzése körüli botrányra, a Medgyessy szocialista miniszterelnökhöz köthető cég Alstomtól kapott, 180 milliós tanácsadói díjára, amiből feleségének is jutott 60 millió. A liberális Demszkyről, szociálliberális vezetőtársairól, még sok minden kiderülhet e milliárdos, korrupciós ügy kapcsán. A szabad demokraták kiestek a Parlamentből, ezzel a liberális párt megszűnt, sokmilliós adósságot hátrahagyva. Ma néhány, volt SZDSZ-es főember már abban jeleskedik, hogy a baloldal megmaradt töredékét a Jobbikkal való kiegyezésre buzdítja. Elképesztő ez a megalkuvás, ez az újabb köpönyegforgatás.
Lassan hét éve lesz, hogy a Fidesz-KDNP újra megnyerte a választásokat, és csődhelyzetből indulva fordított a helyzeten. Ma az ország normálisan, jó irányba halad. És ami a legfontosabb: ebből már egyre többet érzünk mi is, egyszerű polgárok. Ha semmi durva dolog nem jön közbe, szép évek előtt áll a magyar lakosság.
Az ellenzék pedig megmaradt azon a szinten, ahol hét évvel ezelőtt volt. Vezetői abban élik ki magukat, hogy stadionoznak, mindent értelmetlenül támadnak, Orbán Viktor felcsúti házához vezetnek nyugati tévéstábokat, ostoba és stílustalan nyílt leveleket irkálnak a kormányfőnek, vagy Facebookon üzengetnek a Fidesznek – sorolni sem érdemes, hogy milyen primitív módszerekkel szeretnének újra hatalomra jutni. Nem fognak – ember nem fog szavazni ilyen gyenge politikai kaliberekre.
Apropó Facebook. Az eltelt másfél évtizedben olyan, új kommunikációs formák jelentek meg, mint a blog, a fórumozás, a Facebook, a Twitter, és a többiek. Nagyszerű dolgok ezek, de sokan vissza is élnek velük. A cikkeket – és ez egy világjelenség –, nem egyszer a legotrombább kommentárok kísérik. És itt van a Fake-News, a hamis hírek terjesztése. Németországban ennek már törvényes formában akarnak gátat vetni. Ideje lenne nálunk is ezen elgondolkodni.