LélekÁllomás: a tudatos tudatalatti
Sokszor mondjuk azt, hogy olyan a világ, amilyennek látjuk és érdekes módon mindenki mást lát meg belőle, másképp értelmezi a történéseket. Ez így van. De azon elgondolkodtunk már, hogy mi ennek az oka? Nem más, mint az, hogy mindannyian mást várunk el a világtól. Mást hiszünk róla.
Ez pedig épp abból ered, hogy eltérőek a bennünk élő minták, hiedelmek és programok. Azért történnek tehát úgy a dolgok velünk, ahogy történnek, mert a bennünk lévő tudatalatt megbúvó programjaink szerint működik a világunk. Azt kell visszakapnunk a világból, amit a tudatalattink szerint gondolunk róla. Ezért működik a vonzás törvénye.
Mert amit legbelül akarok, azt fogom kapni.
Csak az nem mindegy, hogy tudatosan tudjuk- e, hogy mire „vágyik” a tudatalattink. Hogy mik azok a programok, amik szerint halad az életünk. Mert ha nem, akkor bizony el fogunk veszni saját játszmáink tengerében és közben nem értjük, hogy miért történik minden épp másképp, mint ahogy akarnánk. Mert akarni az egó tud. Azonban ami formálja az életünket, az az egón jóval túlmutató, tudatalattink tükre. A tudatalattinkat nem olyan egyszerű kiásni, felszínre hozni, nem lehet csak úgy megkérdezni tőle, mi is van benne valójában, azonban ha képesek vagyunk megfigyelni önmagunkat, a világunkat, a történésekre adott reakcióinkat, akkor felismerhetjük és akár át is írhatjuk kedvünkre a bennünk zajló folyamatokat, ami hatalmas erővel fogja átépíteni a saját világunkat is.
Az első pár évünk nagyon meghatározó ebből a szempontból. Amit a szüleinken láttunk, ahogy ők reagáltak a világ történéseire, amit tőlük hallottunk, amit ők cselekedtek, ahogy átvettük az ő energiájukat és ahogy rájuk hatott a világ. Belénk épült, hogy így működik az univerzum. Ahogy ők működtek. Ugyanis abban az életszakaszban valóban ők jelentik számunkra a világot, nem létezik más, csak ők, ezért rajtuk keresztül tapasztalunk meg mindent. Később pedig ezek a belénk épült minták és programok határozzák meg a mi világunk működését is és azt, hogy mit hiszünk róla. Amit pedig hiszünk, azt is kapjuk meg.
Ez egy szép körforgás, amit a mindennapi (szintén nem tudatos) játszmáinkkal csalogatunk elő a világból, az emberekből, akikkel együtt élünk, találkozunk. Ezért van az, hogy míg egyikünk szerint ez a világ szörnyű, addig a másikunk csodaként éli meg az itt tartózkodását. Mert ez az a program, amit a tudatalatti szeretne bizonyítva látni és általában sikerül is neki. Amíg fülön nem csípjük és ki nem hajítjuk onnan, mert észre vesszük, felismerjük, hogy már nem szolgál minket az itt léte. De megfigyelhetünk ennél mindennapibb jelenséget is, amikor szembe jön egy helyzet, amiben az egyik ember problémát lát és próbálja hárítani a felelősséget másra, míg ugyanabban a helyzetben más csak egy megoldandó feladatot (akár lehetőséget) vél felfedezni és elindul az úton, hogy megoldja azt.
A világból mindketten ugyanazt kapták, mégis mást láttak benne, másképp is reagáltak rá. Ebben rejlik a lényeg.
Ezért meghatározó az, hogy mi van beprogramozva a tudatalattinkba. Hogyan látom én a világot. És ne felejtsük el, egyik ember sem rosszabb a másiknál, csupán mások a benne lévő minták, amik szerint él. De ezek a programok megtörhetők, átformálhatók és önmagunk képére átírhatók. Amit érdemes is megtenni, mert az önismeretnek ez a formája vezet el ahhoz is, hogy valóban megismerjük a férjünket/feleségünket, akivel összekötöttük az életünket. Ha még párválasztás előtt állunk, akkor pedig pláne fontos lehet, hiszen akkor tudunk megfelelő párt választani (magunkhoz vonzani), ha saját működésünket már megismertük.
Szeretettel várlak facebook oldalamon, D.O. Judit, LélekÁllomás - egy állomás a boldogságodért