Csúcstámadás
Ha minden olyan ember, aki a csúcsra akar törni, mind ott toporogna a Csomolungma alatt, és persze rajta, akkor az a hegy ki sem látszana az emberek alól. Azért gondolom ezt, mert annyi embernek beszélték tele a fejét azzal, hogy az elérendő cél lehet egy, és ugyanaz. Mindenkinek.
Az igazi cél vagy egyedül születik meg, vagy valakivel közös elképzelésben. Talán a világ legnagyobb átverése, hogy néhány összehordott földkupacot is képes "csúcsnak" kikiáltani. Ezt persze az önkéntes serpák fogják legjobban hangoztatni. Ott álldogálnak az épp általuk létrehozott földhányás mellett, és bőszen hirdetik annak magasztos voltát.
Ezt valahogy elképzeltem, és vizuális voltomból adódóan hatalmasat nevettem. Egy serpának álcázott célkereskedő áll egy tábla előtt, és kántálja a mástól elcsent mondatokat, árulva magát mint valami megváltást, az igazság forrása, blablabla...
Létrehozott egy földhányást, majd szépen berajzol rá valami kacskaringós utat, a tetejére meg kitűzte: Cél. Az odatévedőnek jól eladja azt a célt, ami igazából nem a kuncsaft célja, hanem az övé, mert "mindent", ami az áhított cél elérése érdekében szükséges, az nála kapható, és fel is ajánlja, hogy "némi ellenszolgáltatás" fejében fel is kíséri az utazót a célig. Amikor a kuncsaft nekiveselkedik, és lendületből keresztülesik a földkupacon, már a serpa a kámfor ikertestvéreként tűnik el a semmiben. Az immár tollashátú csúcstámadó meg értetlenül néz ki egy gödörből, mi azért keletkezett, mert épp neki csináltak meghódítandó hegyet.
Most lehetne azt mondani, hogy ezt nehéz überelni, de lehet, mert nem egy olyan ember kiáltja ki magát a világ tetejére, aki épp egy megfagyott vakondtúrás tetejére állt fel. Érdekes ez a csúcsra járatott világ. Mindenki el akar jutni valahova, de a legtöbbje azzal sincs tisztában, hogy honnan is indul, nem hogy azt, hova tart.
Nehéz igazi hegyet, igazi kihívást találni, egy olyat, ami ránk van szabva elérhető, de nem könnyű, nem lehetetlen, de mégis kihívás. Igazából azt gondolom, hogy minden embernek két hegye van. Egy bent, az emberen belül, megismerni a lehetőségeit, felismerni azt, amire nem képes, megismerni azt, aki majd a csúcsot támadja. A másik hegy itt kint, a való világban, az az igazán értelmes, és elérendő cél, amiért érdemes is küzdeni.
Mindegyik hegy felé vezető úton lesznek serpák, lesznek kibicek, és lesznek valóban segítők, de egyik homlokára sem lesz kiírva, hogy épp melyikkel találkoztunk épp. Ki fog derülni, csak egyik hegyet sem szabad szem elől téveszteni...