Európai mozgások
Trump győzelme kicsit elterelte a figyelmünket Európáról. Jóllehet érdekes változások vannak itt is. Mindenekelőtt a Brexit, az angol kiválás az unióból, egy gyors miniszterelnök-váltással. Váltottak a bolgárok is, mégpedig a baloldal felé, egy volt repülőtisztet választva elnöknek. Oroszbarát elnök ő, de ez Bulgáriától nem meglepő. December 4-én megtudjuk, hogy mi lesz Ausztriában és Olaszországban. Ausztriában a megismételt elnökválasztásra kerül sor. Ha a Szabadságpárt jelöltje, Norber Hofer nyer, a szociáldemokrata Kern kancellár sem marad sokáig. Hofernek – ha nem is egyszerűen –, de módjában áll a kancellárt is leváltani. És ő ezt győzelme esetén meg is ígérte.
Magyarországnak mindenképpen jó lenne, ha Hofer győzne. Egycsapásra pozitív irányba változnának a most igencsak hűvös osztrák–magyar kapcsolatok. A másik magyargyűlölő, Renzi olasz miniszterelnök széke is inog. Itt is december 4-én lesz a döntő nap, egy népszavazás formájában. Ezt Renzi maga kezdeményezte, hatalmát megerősítendő. Ha ez nem sikerül neki, azaz nemmel szavaz a nép, akkor beígérte a lemondását. Drukkoljunk a nemet mondó olasz polgároknak. Matteo Renzi eltűnhetne a politikai süllyesztőben.
Franciaországban nagyobb a gond. Jövőre lesz az elnökválasztás, és az minden fórum szerint egyértelmű, hogy a szocialista Hollande bukni fog. Nem nagy kár érte, csak az a kérdés, hogy ki lesz az utóda. A jobboldali Nemzeti Front igen jó közvélemény-kutatási eredményeket produkál, de – Trump és Kovács külügyminiszter óta tudjuk –, hogy Marine Le Pennek nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyernie. Nem lesz könnyű dolga. A konzervatívok ugyanis előválasztottak, és ha még kell is egy következő fordulót nyerni a meglepetésembernek, Francois Fillonnak, Sárközy volt miniszterelnökének, akkor is neki áll a zászló. Maga Sárközy is indult, de nem jutott be a második fordulóba, így bejelentette, hogy visszavonul a politikától. Fillonnak lesz esélye, hogy elnök legyen. Hacsak Franciaországban is nem történik egy Trump-effektus, Le Pen javára. Mozog Hollandia, Csehország is, náluk is erős jobbratolódás érzékelhető.
A jövő évi megmérettetések közül kétségtelenül a német választások a legfontosabbak. Ahogy az várható volt, Angela Merkel újra indul a kancellári posztért. A szociáldemokraták összeugrottak, hogy kit indítsanak Merkel ellen. A pártelnök, Sigmar Gabriel kezd háttérbe szorulni az EU Parlament elnökségéről leköszönő Martin Schulz mögött. Januárban megtudjuk, ki lesz a szocdem jelölt. Az AfD nevű jobboldali párt ujjong, hogy Merkel újra indul. Nekik a kancellár elhibázott menekültpolitikája a választási adujuk. Sokan fognak az AfD-re szavazni, de forradalmi változás nem lesz belőle. Már Lenin sem bízott a német forradalmakban. A németek – mondta – olyanok, hogy mielőtt megrohamoznának egy vasútállomást, előtte megváltanák a peronjegyüket.
Valami igaza lehet. De 2017 végére nem ez az Európa lesz, amit most látunk, az szinte bizonyos.