Optimalizálni
Azt mondja nekem a megbízott ügyvezető, hogy próbáljam meg elérni, hogy az együtt, azonos munkafolyamatot végző dolgozók, a testi dolgaikat is együtt végezzék.
Mondd meg nekik, hogy együtt menjenek hugyozni!
Konkrétan így szólt az utasítás. Mert az mégsem járja, hogy míg az egyik a dolgát végzi, addig a másik csak várja, aztán fél óra múlva szerepet cserélnek. Amúgy az ügyvezetőről tudni kell, hogy eredetileg targoncásként kezdte a cégnél, de aztán meg sem állt a legmagasabb polcig.
Mondásáról eszembe jut egy régebbi ügyvezető, aki diplomákkal a zsebében bíztatott arra, hogy optimalizáljam a Dezső működését. Dezső egy megtűrt személy volt, aki a cég alkalmazásában szenvedett súlyos balesetet, melynek emlékét csavarokkal a lábában és vállában, valamint platinalemezzel a fejében őrizte. Amúgy már közel volt a nyugdíjhoz és a baleset okozta problémákon túl más egyéb egészségügyi gondokkal is küzdött. Akkor meglehetősen balgán úgy gondoltam, Dezső tevékenysége – fizikai állapotát figyelembe véve – optimális.
Ma már tudom, hogy nem volt az. Mint ahogyan azt is tudom, hogy az ügyvezetőséghez nem elsősorban targoncás vizsga, vagy éppen pénzügyi diploma kell, hanem rátermettség és végetlen elköteleződés az optimalizálás iránt.
Mert az emberi fejlődés alapja az optimalizálás, az erőforrások minél jobb kihasználása. Ezért is érthetetlen a felháborodás helikopáteres Tónival szemben, aki nem tett mást, mint optimalizálta a hazahúzást egy lagzi után.
A világ mindig is optimalizált, emiatt nem értem a korrupcióellenes kiszólásokat sem. Hiszen aki zsebbe kér tíz-, húszmilliót, az csupán optimalizál. Kikerüli annak a lehetőségét, hogy holmi bankszámlamozgások útján lekövessék a pénz útvonalát és esetleg helytelen következtetéseket vonjanak le belőle.
Sokan, akik a korrupciót emlegetik, fel sem fogják, hogy a különböző trükkökkel eltüntetett pénzek nem mennek veszendőbe. Hiszen egy építőipari tender fekete pénze később szintén építőipari beruházást támogathat. A vállalkozónak meg édes mindegy, hogy csillagvizsgálót vagy éppen luxus villát épít, mint ahogyan az ott dolgozóknak és az építőanyag-kereskedőnek is mindegy. Nem más ez, mint a pénzmozgás optimalizálása. Bizonyíték, hogy adott milliárdokból, nem csak az eredeti cél, de még sok minden más is megvalósítható.
Így jutnak el az igazán nagy elmék az együtt vizeltetéstől az együtt pályáztatásig, az optimalizálás alfájától az ómegájáig.
A világ már csak ilyen, a víz is völgynek folyik, a ragadozó is a leggyengébbet támadja meg a csordából, és az ember is a közpénzt, mint legkevésbé óvott anyagi javat, próbálja meg becserkészni. Persze ahhoz, hogy olyan pozícióba jusson, előtte optimalizálnia kell, sokszor, sokat. Figyelni arra, hogy mivel és főleg, hogy kivel tölti a szabadidejét. Ügyelnie kell a lábára, hogy jó helyre lépjen, és a nyelvére, hogy jó testrészt becézzen.
Optimalizálni, ezt teszem én is, pottyantós szabadtéri WC-n pötyögöm e sorokat, így nem kell megszakítanom a létigéken túlmutató gondolatok áradását, holmi altesti szükségletek miatt.
A végeredmény igazolja okítóimat, ha optimalizálsz, akkor a kimenet is optimális, vagy még azt is meghaladóan jó lesz.
Mennem kell, leszállt a helikopter, Nyíregyháza messze van, és nem szeretném a meccset lekésni.