Az érem két oldala
Orbán Viktor következetes Európa-politikájával egyike azoknak a politikusoknak, akinek szavára odafigyelnek. Hétfőn Orbán Münchenben járt, ahol a Magyar Főkonzulátus rendezett ünnepséget, 1956 hőseire emlékezve. A Bajor Tartományi Parlamentben tartott rendezvényen megjelent a teljes bajor kormány, és Orbánon kívül beszédet mondott a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer is.
A központi kérdés a migráció, a modern kori népvándorlás volt. Miniszterelnökünk újra elmondott egy olyan mondatot, amelyet sokáig fog idézni a nyugati sajtó. Orbán Viktor szerint „1989-ben megnyitottuk a határainkat Európa szabadságáért, most pedig lezártuk a határt, hogy ezt a szabadságot megvédhessük. Ez ugyanannak az éremnek a két oldala.”
Ismét rátapintott arra, amire már a többség gondol Nyugat-Európában. Meg kell védeni Európát a népvándorlástól. Mindenkinek a maga módján. Mi a schengeni határ része vagyunk délről és keletről, a mi feladatunk ennek a határnak a védelme. Az nem működik – mondja az egyik német közgazdász –, hogy két szomszéd megegyezik, hogy lebontják a kertjük közti kerítést, majd az egyik a másik oldalon elkezd mindenkit beengedni, akik átjárhatnak szabadon a szomszédhoz is.
Kívülre – a bent lévők védelme miatt – kerítést kell építeni. Ezért óriási hiba volt Görögországot beengedni a schengeni övezetbe. A szigetek százaival és a görög állam szervezetlenségével nem lehet megvédeni az európai határokat – teszi hozzá. Hamarosan Szlovéniának is meg kell építenie a maga kerítését, nem megy ez másképpen. Olaszországnak pedig azt kell tennie, amit Spanyolország régóta gyakorol: a tenger felől érkezőket azonnal visszaszállítják Afrikába. Így minden migráns tudja, hogy arra nem érdemes menni. A szocialista olasz kormány ezzel szemben Európától vár segítséget, és a migránsok országok közötti szétosztását követeli.
Lassan elfogy minden érv a merkeli „Willkommenskultur” mellől. A migránsok nem fogják megoldani a német munkaerőhiányt sem. A felmérések szerint például a szíriai menekültek 75%-a nem tudja teljesíteni a Pisa I. szintet. Ez valójában azt jelenti, hogy írni-olvasni tudnak, de már szorozni, összeadni alig-alig képesek. A bajor szakmunkásképzőkbe beíratott migránsok 70%-a már az első évben kibukik az iskolából.
1956-ban Magyarországról negyedmillió ember menekült el. A többségük szintén fiatal férfi volt. De tudtak szorozni, osztani, sőt: képzett szakmunkások, egyetemisták, fiatal értelmiségiek alkották a többséget. A nyugati világ háború utáni férfihiánya, beinduló gazdasága felszívta a magyar menekülteket, akik európai-keresztény kultúrájuk révén gyorsan tudtak a befogadó országba integrálódni. Ezt összehasonlítani a mostani menekültüggyel, képtelenség.
Ahogy értelmetlen az Orbán-féle menekültpolitika elleni hazai és nyugati ellenállás is. A magyar kormány által választott út egyre több követőre talál. A müncheni megemlékezés bizonyította: a legerősebb német tartomány, Bajorország a magyar politika mellett áll.