Érvénytelen-e a meggyőző?
A német média óriási kárörömmel jelentette be, hogy érvénytelen lett a magyar népszavazás. Nem tették hozzá, hogy alig pár százalék hiányzott az ötvenhez. Azt végképp elhallgatták, hogy a nem-szavazatok olyan fölénybe kerültek, amire sok példa még nem volt egy népszavazáson.
Már a népszavazás estéjén az ARD-csatornán Magyarország volt a téma. Meglehetősen provokatív címmel – Magyarország nem akar muszlimokat – az iszlámellenesség szalonképessé lesz Európában? – volt a műsorvezetőnő, Anne Will kérdése a vendégeihez. Közöttük Györkös Péter berlini magyar nagykövethez, és az osztrák külügyminiszterhez, Sebastian Kurz-hoz. Jelen volt még a német Zöld Párt vezetője, a török-cserkesz származású Cam Özdemir, egy liberális újságírónő és egy szír származású politológus hölgy, a Liberális-Iszlám Szövetség elnöke. Őt nemrégiben halálosan megfenyegették. Györkös Péternek tehát szépen összeválogatták az ellenfeleit.
A lényeg így már a címben is benne volt: mindenáron azt szerette volna a műsorvezető kihozni, hogy a magyarok rasszisták, megkülönböztetik a vallásokat, nálunk vallásszabadságról szó sincs. És természetesen többször kihangsúlyozta, hogy „megbukott a népszavazás” „Orbán hatalmas vereséget szenvedett”.
A magyar nagykövet igen finom diplomáciai nyelven elmagyarázta még egyszer, hogy miről is szólt ez a népszavazás – egy már csírájában megbukott EU-s döntés ellen, a menekültek európai szétosztása ellen. Amikor Anne Will már sokadszorra kezdte a „megbukott a népszavazás” nótát, az osztrák külügyminiszter kiakadt. Elmagyarázta kemény szavakkal a jelenlévő közönségnek, a tévénézőknek, hogy lehet-e bukásnak nevezni azt, hogy több szavazatot kapott ezen a népszavazáson Orbán-kormánypolitikája, mint annak idején – Medgyessy alatt – az EU-belépésről szóló szavazás. Kiemelte azt is, hogy a nemek száma 95 százalék fölötti lett. Milyen alapon beszél itt bárki bukásról? Bukott az – és ez nagyon nem tetszett a német füleknek –, amit Merkel vezetésével az EU csinál. Hogy sem a dublini, sem a schengeni megállapodást nem tartják be. Sebastian Kurz szavai teljesen megfordították a beszélgetést, és hiába igyekezett az újságírónő erőlködni, hogy a „magyarok kifejezetten iszlámellenesek” – a szó ezután már csak érdemi témákról szólt. Györkös Péternek ezután már nyugodt estéje volt.
A másnapi, de különösen a keddi német újságokban lassan előjöttek a valós számok, megemlítik a szokatlanul magas magyar érvényességi küszöböt, amelyet mégis majdnem elért a népszavazás. Abban pedig szinte valamennyi fórum és politikus egyetért, hogy a visegrádi négyek migrációs politikája nem fog változni. Ellenkezőleg: a népszavazás elsöprő „nem” szavazatai csak megerősítik ezeket az országokat abban, hogy ne támogassák az EU erőszakos terveit.
Arról pedig, hogy érvénytelennek tekinthető-e az, amikor ennyire meggyőző többség mondott nemet az EU-migráns politikájára, nem sok értelme van vitát nyitni. A több mint hárommillió „nem” önmagáért beszél.