A ruha teszi?
A Ruha teszi az embert? Valóban? Kisebb hiba van ebben a Falóban... Igen, valóban fontos a megjelenés, de csak akkor van értelme, ha az ember is megjelenik vele. Mert lehet a legdrágább kosztüm, vagyont érő cipő, csillogó ékkősor, menő öltöny, szuperdrága óra..., csak a bennük rejlő ember teheti valódi megjelenéssé saját magát. Szinte viszolyogni tudok, mikor látom a külcsín villogását, de nem látom az értő értelem csillogását. Máskor pedig egy egyszerű ruha mögött sejlik fel egy igaz értelem pillantása, mivel nem érhet fel egyetlen drágakő álszent csillanása.
Senki nem állítja, így én sem, hogy legyen valaki toprongyos, a ruha és az Ember tisztasága (mind belső és külső ) az, mi meghatározza a valódi megjelenést... Én sosem fogok fejet hajtani egy drága autónak, egy hatalmas villának, vagy épp egy dagadó bankszámlának, nem fog érdekelni a hatalom, mi egyébként is vesztendő vigalom csupán. Csupán a lecsupaszított embernek, ki valódi tiszteletet érdemel, mit tetteivel érdemel. Emberré lehet, hogy olyan dolog tud tenni, mit te nem tudsz magadra ölteni, bárhogy is szeretnéd. Persze, lesznek, kik egy ideig hisznek a "csodának", de mindenki ismeri a mondást... Minden csoda 3 napig tart. Vannak csodák, mik örökérvényűek, de külcsínt mutató emberek által nem láthatóak, és nem érzékelhetőek... A Belbecs lesz, mi igazán felöltözteti az embert, ettől lesz embert, és nem bazári majom.
Lesznek ajtók, mik kitárulnak a csillogásnak, de egyben olyan ajtók záródnak is, hova lelke belsejében minden ember vágyik.
Az ember valós viselkedésének igazi tükre lehet egy játék, miben mindenki levetkőzik pőrére, és megmutatja valós énjét és igaz hitvallását. Miután feltárta, már hiába húzza vissza az álság gúnyáját, mert alóla már kiviláglik az, mire senki sem lenne büszke. Lehet megmutatni, mikor segíteni kell, menteni a menthetőt. Legtöbbször egy egyszerű emberből válik a hős megmentő, mert kinek fontos a külcsín, nem biztos, hogy kockáztatni fogja magát egy másik emberért. A Tetteink öltöztetnek fel igazán minket.
Én már nagyon régóta nem mondok előre senkiről magamban véleményt, hatások és ellenhatások vannak, de végső döntést a cselekedetek látványa, a kimondott, és betartott szavak lesznek, mik vétójogot fognak élvezni, mikor egy emberre tekintek. Ezt pedig mindenkinek ajánlom, jó szívvel. Mert belül mindenki tudja, hogy igazán a szívvel lehet igazat és jól látni, mert a szem csalható, a fül bedugható, az ajkak befoghatóak, de szív érzékelését nem lehet megcsalni...