Útra kelünk
Egész évben bennünk van a mehetnék, de többnyire ilyenkor, nyáron kelünk útra. Míg régen luxus volt az utazás, ma már bárki megteheti.
Utazni lehet repülővel, vonaton, hajóval, autóval, biciklivel, de akad olyan is, aki gyalog indul neki az útnak. Mindenkinek eljön az életében egy pillanat, amikor menni kell.
Utazhatunk nyaralni, más tájakat felfedezni, más embereket, más kultúrákat, más szokásokat megismerni. De van, aki nem érzi jól magát ott, ahol van, és elmegy megkeresni azt a helyet, ahol majd otthon lesz. Mindenki otthon van valahol.
Van, aki elvonulni megy el, van, aki tömegre vágyva. Van, aki pihenni, más pedig éppen dolgozni megy. Mindannyian utazunk valamiért.
Tehetünk rövid utazásokat, de néha el kell mennünk távoli helyekre is, hogy megtaláljuk, amit kerestünk. Kereshetünk nyugalmat, gazdagságot, boldogulást, kereshetjük az élet értelmét, válaszokat, vagy éppen önmagunkat. Útra kelünk, és élvezzük az utazást.
Vannak emberek, akik szinte egy helyben élik le életüket, bár azt hiszem, egyre kevesebben. Ők is utaznak, csak nekik az utazás kisebb távot jelent. Nekik a szomszéd falu, vagy város az úti cél. Nekik ennyi is elég. A kis utazás is utazás.
Vannak olyanok is, akik folyton utaznak valahová, szinte még haza sem értek, már újból útra kelnek. Ők mindig újabb, és újabb kihívásokra várnak, de egyszer majd ők is hazaérnek. Egyszer mindenki hazaér.
Az utazás minden alkalommal mást jelent. Néha az a lényege, hogy kicsit elmenjünk, néha az, hogy valahol máshol legyünk, néha pedig a hazatérés a fő cél. A hazatérés is az utazás része.
Minden utazásról egyszer hazatérünk. Arra a helyre, ahol otthon érezzük magunkat. Összegezzük az utazási élményeket, levonjuk a tanulságokat, és átérezzük a hazatérés örömét.
Mert hazaérni jó…