Kis-Britannia
Az angol politika öngyilkos merényletet követett el Nagy-Britannia egysége és hovatartozása szempontjából. Valószínűleg Cameron nemrég még miniszterelnök valójában pozícióját akarta megerősíteni országában, de az Európai Unióban is. A Brexit-szavazás ilyen formában nem jött össze, a többség, ha csupán néhány százalékkal is, de a kilépésre szavazott. Skócia és Észak-Írország jelentős arányban a bennmaradás mellé álltak, s most azt fontolgatják, hogy Nagy-Britanniáról leválva mégis EU-tagok lehetnek. Az már vicc, hogy London főpolgármestere is bejelentette London kiválásának lehetőségét Angliából, mert Londonban is a bennmaradni szándékozók voltak erős fölényben. Viszont Wales erősen Brexit-, tehát kiváláspárti volt s az angol vidéki lakosság is.
Ez bizony azt a véleményt erősíti, hogy a Brexit nem kis mértékben a migránsok özönétől való félelemnek következménye, s persze Brüsszel nemzeti érdekeket figyelembe nem vevő, sőt elnyomó fellépése.
A sarija és az európai jogrend, az iszlám radikalizmus és a keresztény hagyományok szerinti élet nem összeilleszthető...
Még erősebben jelentek meg a generációs véleménykülönbségek A fiatalok többsége a bennmaradást választotta, míg az idősek a kilépést. Hát bizony, Anglia képe nagyot változott! A hagyományos angol élet nagyrészt felbomlott, s angol barátaink többször is elmondták, azért költöztek Magyarországra, mert ott elég élhetetlen az élet. Már ott is találhatók a városokban „No go!” területek, ahova éjjel még a rendőrök sem lépnek be, s terjed az iszlám ítélkezés, a „sarija”. Ennek súlyáról csak annyit egy németországi példával, hogy egy 30 éves arab férfi megfojtotta feleségét, mert az állítólag megcsalta. S nem érti, miért akarják bíróság elé állítani, hiszen ez az ő döntési joga.
Úgy tűnik, Merkelék még mindig nem értik, hogy egyszerűen a sarija és az európai jogrend, az iszlám radikalizmus és a keresztény hagyományok szerinti élet nem összeilleszthető, állítom ezt magam is szakmai alapokon.
Tegnap jelent meg a hír a neten, hogy a múlt évben Németországba érkezett 2 millió menekültből eddig 50-nek sikerült munkahelyre beilleszkedni. Hát ha ezek után arra hivatkoznak, hogy a migránsok a munkaerőpiac feltöltésére kellenek, igen furcsa a helyzet.
De mit lehet tenni? Azt már egyre többen állapítják meg: tudósok, egyes politikusok főleg Közép-Európa táján, de mint látjuk szavazók és potenciális szavazok tömege is: Európa ilyen stílusban nem mehet tovább.
S mit tehetünk mi? Mindenekelőtt októberben elmegyünk szavazni, minél többen, igen nagy arányban! Ez nagyon megerősítheti országunk „immunrendszerét”. Minél jobban építeni kell a V-4-ek kapcsolatrendszerét és általában a közép-európai együttműködést. Kiemelten kell építeni az évezredes lengyel-magyar barátságra, minél jobban összekötni a szálakat. S ez már nemcsak kormányzati feladat.
Somogy megye kiemelt lehetősége a lengyelek mentésében játszott hatalmas szerepe a II. világháborúban. Ennek emléke ma is él és a boglári múzeum segíthet fenntartásában. De a Balaton, gyógyvizeink, műemlékeink és boraink jelentős vonzerő. S van a megyében lengyel önkormányzat és Lengyel-magyar Baráti Társaság is.
Ez nemcsak ötlet. Évtizedes tapasztalatom van a lengyelekkel való kapcsolattartásban, benne 3 év krakkói tanfolyamvezetés és egy előadói körút, újságírók marketing célú tiszafüredi utaztatása. Tudom, ez a jó viszony mennyire bővíthető, s milyen innovációs erő lehet. S most nemcsak lehetséges, de igen szükséges is.