Britek itt is, ott is Európában
Az angol kormány csúnyán elszámította magát. Biztosak voltak abban, hogy a nép a bennmaradásra fog voksolni. Tévedtek. Cameron politikai öngyilkosságot követett el. Kegyetlen helyzetbe hozta a pártját, az országát és az EU-t is. Egy végig nem gondolt választási ígéret miatt. Cameron már le is mondott, a pártja többfelé szakadt, a szigetország pedig darabjaira hullhat szét.
Nagy kérdés, hogy mi fog a „Brexit” után történni. Nem biztos ugyanis, hogy az új brit kormány megírja azt a levelet, amelyben a kilépést kérnék. A népszavazás erre törvényileg nem kötelezi. A hatalmas felháborodás és elkeseredettség – ami a népszavazás óta a szigeten van – mindenképpen gondolkodásra kell, hogy késztesse a kormányt. Mert a fiatalság döntő többsége a bennmaradásra szavazott – ellentétben a nyugdíjasokkal. Megindult egy kezdeményezés új népszavazás kiírására, de erre van a legkevesebb esély. Vizsgálják azt is, hogy a skótok – akik egyértelműen az EU mellett álltak ki – meg tudnák-e törvényesen vétózni a kiválást. Ha nem, akkor elszakadhatnak Angliától, és kérhetik egyedül a felvételüket az EU-ba.
Ki kell várni azt, hogy melyik vonal lesz az erősebb, hogy mennek-e a britek vagy maradnak-e valamilyen trükkel az EU-ban.
A leginkább meglepő az EU funkcionáriusainak hozzáállása. Juncker és Schulz az azonnali kiválás hívei, Tusk nem sietné el ennyire. Hogy Juncker és Schulz miért teszi ezt, az egyértelmű: a britek – ahogy a magyarok vagy a lengyelek is – nem szeretik azt a központosítási törekvést, amit ez a két – egyre inkább láthatóan e posztra alkalmatlan – vezető követ. A britek nagy falat volt a számukra, nem lehetett őket csak úgy lesöpörni, szégyenpadra vinni. Ha kilépnek, egy erős ellenfelük tűnik el az EU-ból.
A németek, a franciák és az olaszok – a mindenhol ott lábatlankodó luxemburgi külügyminiszterrel együtt – azonnal összeültek Berlinben. Fütyülve arra, hogy rajtuk kívül még 23 országot meg kellett volna kérdezni a britek lépésének európai következményeiről. Ilyenkor Merkel is elfelejti a nagy szolidaritást, amiről folyton papol. Hogy milyen döntés születik az Európai Tanács e heti ülésén – ahol az összes EU tag miniszterelnöke ott lesz –, az meghatározó lesz a „Brexit” ügyében. Lehet bennmaradás párti döntést is hozni vagy egy békés kiválást is kezdeményezni. Megtörténhet az is, hogy a Juncker-Schulz vonal győzedelmeskedik, és a britek orra előtt becsapják azonnal az EU kapuit. Amire egy új brit kormány „goromba elválással” is reagálhat. Ami senkinek nem tenne jót. Mást egyelőre nem tudunk, ki kell várni azt, hogy melyik vonal lesz az erősebb, hogy mennek-e a britek vagy maradnak-e valamilyen trükkel az EU-ban.
Ami ellenben biztos, hogy az angol focicsapat már nem marad „EU-s”. Csúfos vereséget szenvedtek Izlandtól, ami a kínosnál is kínosabb. Nem úgy a magyarok. Bennünket is kivertek a belgák, mégis az a helyzet, hogy futballistáink emelt fejjel jöhettek haza, nagyon sok hívet szerezve maguknak, a magyar futballnak az európai szereplésükkel. És ez egy jó érzés ebben a – nemcsak politikailag – forró nyárban.