Biznicboj

Az ember nem kissé kreatív tud lenni, mikor arról van szó, hogy egy kis "extra" szabadságról tudjon magának gondoskodni. A gyerekek ebben pedig még kreatívabbak, az alábbi megtörtént eset a múltból köszön vissza, mintegy emlékeztetőként, hogy a ma gyerekcsínyeinek is volt hőskora.

Egy jó emberöltővel ezelőtt, pont ebben a galaxisban...

A negyedikes kisfiú iskolába menet morfondírozott, példás tanulóként sosem lépte át az iskola kapuját félelemmel, de híresen nagy kópé lévén valamin mindig törte a fejét. Most épp azon, hogy mennyi sok időt kell eltöltenie az iskolában. Aztán egy pillanatra megállt, egy pici kis edisoni lámpa gyulladt meg benne, mi fülig húzta a száját.

Megvan! A jó ötletek egyik alapja a jó előzetes megfigyelés. Megfigyelte, hogy a védőnők rendszeresen megjelennek, és "tetűvadászatot" tartanak, aki pedig megbukott a tetűvizsgán, az hazamehetett. A család és a Nitrifor gyártójának nagy örömére. Majd jó pár nap után visszatérhetett, az iskolapadba. A negyedikes fenomenális ötlete erre alapozott, de ha nincs meg a végcél érdekében az eszköz, be kell szerezni...

A kis zsebpénzéből vásárlóerőt kovácsolt, majd roppant fontos, titkos üzleti tárgyalást beszélt meg az egyik tuti tulajdonossal. Hosszasnak nem mondható alkudozás után, mintegy négy darab tetűt vásárolt, cirka húsz forintért. Az üzlet megköttetett, és az eszközök használatra lettek fogva. Hamarosan bizonyos fajta tünetek jelentkeztek, a védőnő rögvest érkezett, a negyedikes pedig távozott.

Édesanyja mosolya nem volt annyira természetes, mint gyermekének, együtt mentek a gyógyszerek tárába irtószert venni. Persze a "mindenhol előfordul" nézéssel történő vásárlás után fejmosás jött. A negyedikes pedig kibizniszelt magának néhány extra napot.

Visszatérve az iskolába, pár nap alatt utolérte magát a tanulásban, majd úgy döntött, hogy önkéntes tesztalanyi volta sikerrel zárult, így közelebbi - a téma felé érdeklődő - barátaival megosztotta az ötletet, és annak kivitelezését. Már három társával vonult pár nap múlva az eladóhoz, kinek jól jött az extra bevétel, mert extra napjai neki még sűrűbbek voltak, termelőként számára ez nem jelentett akkora kiváltságot.

A tömeggyártás kezdetével új időszámítás is kezdődött, a kereslet és kínálat definíciója bővült egy újabb bizonyítással. Rövid idő elteltével megint eljött a védőnő, a négy lurkó pedig fülig vigyorral távozott. A gyógyszerek tára pedig megtelt szemlesütve szégyenkező anyukákkal. A gyógyszerész pedig vette a telefont, és rendelt egy nagyobb mennyiség Nitrifort.

Az egész üzleti rendszer összeomlását, egy az átlagosnál rafináltabb anyuka szemfülessége okozta, no meg az eladó szemlátomást ugrásszerűen megváltozott zsebpénzköltése. Majd anyai kínvallatás következett be az eredeti négy lurkónak, hol töredelmes vallomást tettek, nagy mértékű bűnbocsánattal fűszerezve. Az extra napok véget értek, a biznicboj pedig végleg lezárta a kereskedelem eme nem kicsit különleges verzióját.

No, de azt is hozzá kell tenni, hogy csak ezt a területet zárta le. Mert ki ugye kreatív, sosem csak egyetlen projekten dolgozik. Az illető, ki biznicboj szerepét játszotta e megtörtént esetben, ma már felnőtt, de most is fülig ér a szája, mikor elmeséli a gyerekcsínyek igazi hőskorát.

Végiggondolva sokkal több volt a kreativitás a dologban, a felismeréstől a végrehajtásig, mint a ma csínyei esetében, miket legtöbbször az internetet és közösségi oldalait felhasználva hajtanak végre a ma negyedikesei. Talán elvétve még fellelhető valahol pár igazi biznicboj. Én nekik drukkolok, mert a való életben vállalják be ötleteiket, mentesen agresszivitástól, és bántástól.

Közülük, ha életük sodra nem sodorja őket messzire céljaiktól, olyan embereket kaphatunk, kik adni fognak ennek a világnak, és nem követelik azt, mit meg sem érdemelnek.